Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
88 KOVÁCS I.AJOS tömegét hozta fel a tanács, különösen pedig Papics ellen. A testületi összetartozás érzése annyira hiányzott belőle, hogy a tanácstagok ellen felhozott kifogások dokumentumait magánál tartotta és megakadályozta, hogy a panaszok a helyi hatóság kebelében orvosoltassanak. 309 ) Teljes erővel folyt a harc a tanács és Perghold között abban az időben, mikor II. József reformtörekvései szélesebb körben ismertekké váltak. Perghold igyekezett a maga javára kamatoztatni, hogy az uralkodó a városok ügyeibe is be akart avatkozni. Jóllehet védtelen egyéneket bántalmazott, akik feljelentették hivatalos hatalommal való visszaélésért, illetőleg ebből kifolyólag elkövetett súlyos testi sértésért, a vádak pedig bebizonyosodtak, baj nélkül megúszta az ellene folyó eljárást. A polgárok sorából Hacker József ácsmester lépett fel a tanács és Papics vádlójaként, vádjaival pedig egyaránt szolgálta Perghold és az uralkodó céljait. 310 ) A Papics ellen emelt vádak lényege az volt, hogy zsarnoki módon, a jog és igazság mellőzésével intézi polgártársai ügyeit, a tanácsban szintén zsarnokoskodik és elfojtja a szabad véleménynyilvánítást. Megvádolták azzal is, hogy őt meg nem illető pénzt fogadott el. A feljelentéseknek a polgárokra vonatkozó részét maguk az érdekeltek részesítették a legmegfelelőbb válaszban. 1783 április 24-én, amikor már királyi biztost küldtek ki a felmerült vádak megvizsgálására, a választópolgárok Papicsot választották polgármesterré a lemondott Mosel helyébe, jóllehet három jelölt közül választhattak. 311 ) Sajnos, polgármesterré történt megválasztása már olyan időben következett be, amikor a benne rejlő értékeket nem fejthette ki városa javára. A közfigyelem a folyamatban levő vizsgálatra terelődött, és a tanács idejét is túlságosan igénybe vette a napról-napra érkező rendeletek végrehajtása. Másfél évig tartó polgármestersége alatt folyt le az uralkodó által a városhatóság ellen elrendelt vizsgálat. A vizsgálati jelentés alapján József Mosellel együtt Papicsot is állásvesztésre ítélte. Papicsnak 1784 szeptember 11-én meg kellett válnia a polgármesteri tisztségtől. 312 ) Papics nem nyugodott bele a történtekbe és fiatalos hévvel kelt ügye védelmére. Terjedelmes beadvánnyal fordult a vizsgálatot végző L,ányi királyi biztoshoz és ellenfeleire fordítva vissza az ellene emelt vádakat, valamint hivatkozva a város szolgálatában szerzett sok érdemére, kérte ügyének újabb elbírálását. Beadványában hangsúlyozta, hogy benne nem él gyűlölet polgártársai iránt, hanem azok a gyűlölködők, akik állandóan elhalmozzák vádakkal és mindent elkövetnek, hogy tönkretegyék. Ezzel kapcsolatban utalt a feljelentésekre, illetőleg azok gyűlölködő hangjára. Annak bizonyítékául, hogy mennyire jogosulatlan bírói ítéleteinek igazságtalansággal való vádolása, hivatkozott a tárnoki szék ítéleteire, melyek eljárása helyessége mellett szólnak. A tanácsüléseken tanúsított magatartásának igazolása érdekében kérte tanácsnoktársai meghallgatását. 313 ) Sikerült elérnie, hogy ügyében újabb vizsgálatot rendeltek el. Iyányi, eltérőleg Szlávy eljárásától, lelkiismeretesen utánajárt az ügynek. Utánajárása eredményekép újabb jelentésében lényegében véve igen kedvezően nyilatkozott Papicsról. Azt fenntartotta ugyan, hogy nehéz természetű ember, kifejtette azonban ezúttal, hogy a tanácsban tanúsított magatartása, melyet zsarnokságnak bélyegeztek, Perghold rendbontásainak
