Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
PEST SZABAD KIRÁLYI VÁROS VEZETŐI (BÍRÁI ÉS POLGÁRMESTEREI) 89 megakadályozására irányult és helytállás volt az elaggott Mosel helyett és más, idős vagy gyenge tanácsnokokért. Ezzel kötelességén túlmenőleg vállalt magára terhet, mert még nem is ő volt a tanács feje. Az ügyintézésben és a pénzkezelés körül támadt bajokért ő felelhet a legkevésbbé, mert a gazdasági ügyek nem az ő hatáskörébe tartoztak a kérdéses időben. Megállapította, hogy Papics tudásban és gyakorlatban egyaránt kiváló. 314 ) Iványi véleménye Papics egyéniségének és hivatali ténykedéseinek megítélése szempontjából döntő jelentőségű. Szlávy ítéletének megalkotásában talán még joggal hivatkozott egy és más körülményre, melyet méltán szemére lehetett vetni Papicsnak. Időközben azonban úgylátszik, szakított sok mindennel, ami közhivatali pályán működő egyénre kedvezőtlen fényt vethet, és annál élesebben domborodott ki a köz érdekében való helytállása. Minthogy József már intézkedett a város jövőbeni vezetéséről, ellenkezett volna terveivel, ha a királyi biztos ítéletéből messzebbmenő következtetéseket von le. Mégis talált rá megoldást, hogy jóindulatának megmutatása mellett terveit is végrehajthassa. Papicsot tehát Mosellel együtt feloldotta a tanácsból való kizáratás büntetése alól. E helyett elrendelte, hogy amikor a legközelebbi tisztújítás alkalmával a tanácsnokokat újraválasztják, Papicsot ne jelöljék. E döntését csak a tisztújítás alkalmával tették közzé, tehát Papics már nem került vissza a polgármesteri székbe. 315 ) Papicsot nem törték meg az események, és bár vissza kellett vonulnia a magánéletbe, életkedve nem hagyta el. A város társadalmi életében továbbra is résztvett, a mellett családja ügyeivel foglalkozott. Becsületét a József rendeletére választott új tanács is csorbítatlannak tekintette és büntetéssel sújtotta az egyik városi alkalmazottat, aki sértegette őt, célozva a vele történtekre. 316 ) Életét 1794-ben, vagy 1795-ben fejezte be. 317 ) Vagyonát három gyermekére hagyta. Lehner Tóbiás 1730 körül született Pesten, helybeli polgárcsaládból. 318 ) Középiskolai tanulmányait a pesti piarista atyáknál végezte 1741-től kezdve. Jártas volt a hazai jogban és a mennyiségtan is érdekelte. 319 ) Polgárjogot 1755 november 29-én nyert. 320 ) A tanácsba nem mint városi tisztviselő került, hanem a választópolgárság sorából. Az 1757. évi tisztújítás alkalmával jutott be a százasok közé, majd 1762-ben a külső tanácsba választották meg. 321 ) Elsőízben 1764-ben szerepelt a tanácsnokjelöltek közt, ekkor azonban elbukott egy Kastberger nevű választópolgárral szemben. 322 ) 1767-ben a Szlávy királyi biztos vezette tisztújításon sikerült bejutnia a tanácsba. 323 ) Mint tanácsnok kielégítően elvégezte a rábízott feladatokat. Rendszeresen résztvett a folyó ügyek referálásában, és több kiküldetéssel is megbízták. Kiküldetései sorában több reprezentatív jellegű is szerepelt. Képviselte a várost Grassalkovich kamarai elnök temetésén és a Mária Terézia lelkiüdvéért tartott -budai rekviemen. 324 ) Résztvett a normális iskolák felállítása körül folyó tárgyalásokban. 325 ) A mellett vállalkozó szellem élt benne és amikor a tanács elégtelennek találta a rondella-színház jövedelmeit, többízben bérbevette a színházat. 326 ) Bíróvá 1783-ban választották meg Papics helyére. 327 ) Ettől kezdve a törvénykezési üléseket vezette Papics elmozdításáig. Miután ez bekövet-
