Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
64 IVÁNYI BÉT-.A majd március második felében megtartották az országgyűlést, amelyen a rendek megválasztották azt a követséget, amelynek Frangepán Ferenc kalocsai érsek vezetése mellett az április 5-én megnyíló birodalmi gyűlésen kellett résztvennie. 159 ) A magyar országgyűlés berekesztése után és ezt megelőzőleg is és a birodalmi gyűlés megnyitása előtt Ferdinándnak Pest város megtartása képezte legfőbb gondját. Buda ostromának kérdése mintha egyelőre háttérbe szorult volna. Ferdinánd már márciusban elkezdte a segélytkérő leveleket széjjelküldeni. 1541 március 17-én Bécsből kelt levelében Augsburg város tanácsától kért hadi segélyt. írja, hogy vannak ugyan ágyúi, de nincsen kellőszámú tüzére, s mivel az oszmán Pestet vizén és szárazon hevesen (hefftig) megszállta, kéri, hogy küldjenek neki szakképzett tüzéreket. 160 ) Ferdinánd igazat írt, amidőn azt állította, hogy az oszmánság Pestet fenyegeti, mert március 20-án Thurzó Elek is írja, hogy az oszmán hajóhad a Dunán Buda alatt van »et ibi circum circa versatur«. Ámde Thurzó azt sem titkolta, hogy Magyarországon ezidőszerint élelmiszerhiány van, és ezért nagyobb létszámú hadat táborban tartani nem is lehet, hacsak ő (t. i. Ferdinánd) tartományaiból a Dunán hajókon ide élelmet nem szállíttat. 161 ) Úgylátszik Pestet 1541 márciusában csak kisebbszámú oszmán sereg és hajóhad fenyegette és március 21-én a várost ostrom alá is vette, mert Thurzó március 26-án Ferdinándnak azt írja, hogy Pest alól az ostromló ellenséges hadat el lehetne űzni, s ha ez megtörténhetnék, a király {t. i. Ferdinánd) dolgai Magyarországon jobban állanának, ha pedig az oszmán Pestet elfoglalja, akkor Ferdinánd ettől a vidéktől végleg elesik. Thurzó itt nyilván arra céloz, hogy Pest mint hadi támaszpont birtokában Buda megtámadása is könnyebb lenne, fontosnak tartja tehát, hogy Ferdinánd Pestet mint ezen vidék operációs bázisát kezében tartsa. 162 ) Közben Ferdinánd összeköttetésben maradt Izabella királynéval is, azaz más szóval Ferdinánd célját nemcsak fegyverrel, de diplomáciával is igyekezett megközelíteni. Március 27-én Bécsből kelt levelében a király Izabellát azzal gyanúsítja, hogy az oszmánokkal játszik össze és Buda várát ezeknek kezébe akarja juttatni. Természetesen a királyné ezen magatartását nem helyeselheti, de a kereszténység szempontjából azt sem helyeselné, ha Izabella Budát elhagyná és innen bárhova is eltávoznék. Ferdinánd ezzel látszólag annak a véleményének ad kifejezést, hogy nem bánja, ha Buda Izabella birtokában, azaz keresztény kézben marad, csak a pogány hatalmába ne kerüljön. Azt persze bölcsen elhallgatta, hogy leghelyesebbnek tartaná, ha a főváros az ő kezébe kerülne. Bbben az esetben nem bánta volna, hogy Izabella királyné hová távozik. 163 ) Az oszmán haderő tehát 1541 március 21-én ostrom alá vette Pestet. Nem lehet pontosan megállapítani, hogy ez a haderő mekkora volt, de semmiesetre sem lehetett nagyon tekintélyes. A sereg Mehmet bég vezérlete alatt állott, és március 21-től kezdve a bég szárazon és vizén lövette Pestet, de nem nagy sikerrel. Ferdinánd király március 29-én Bécsből Augsburg város tanácsához írt levelében is megemlékszik erről és nemcsak azt jelzi, hogy a bég »durch ain gewaltig Geschütz« löveti a várost,
