Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 65 de a budaiak is adtak neki ágyúkat, s ő is úgy látja, hogy Mehmet Budán is meg akarja vetni a lábát. Ez utóbbi állítása Ferdinándnak alig hihető, mert Mehmetnek ehhez a kettős vállalkozáshoz kevés embere és még kevesebb tüzére volt. Végül is mindezek figyelembevételével Ferdinánd Aügsburgtól 1000 gyalogos mielőbbi elküldését kéri, dacára annak, hogy Pest »mit ainem ansehenlichen daphren Kriegsuolgkh besetzt ist«. 164 ) Ferdinánd tehát tudta, hogy a saját szempontjából Pest megtartásának nagy fontossága van, de tisztában voltak ezzel hívei is. Ugyanezen napon (március 29) ugyanis Thurzó Elek levelet írt Salm Miklós grófnak s ettől csak azt kérdezi, hogy vájjon a Pesten ostrom alá vett becsületes emberek segítségére az oszmán ellen a német birodalomból jön-e segédcsapat, mert ha elveszítjük Pestet, »so kumen wir von der Cron zu von Hungern«. 165 ) Ezt a véleményét Thurzó április 3-án kelt levelében Ferdinánd előtt is megismétli s megírja, hogy nemcsak a magyar, de idegen hadi néppel is kell az oszmánság ellen küzdeni, »ne exemplo I/udovici regis temere pauci cum pluribus congrediantur«. Vigyázni kell tehát, hogy kevés hadi népünket el ne veszítsük, mert akkor nemcsak Pest, hanem minden elvész, és Ferdinánd kénytelen lenne az ország megtartására irányuló reményével fölhagyni. 166 ) Ezenközben Pest ostroma szünet nélkül és — amint a források írják —, »fortiter« folyt tovább. Batthyány Ferenc március 30-án Németújvárról Batthyány Kristófnak meg is írja, hogy ő úgy véli, hogy Pest ostroma nem lesz egészen könnyű, mint azt az oszmánok gondolják, s ezenfölül Pest megsegítésére csapatok is érkeznek. 167 ) Közben összeült a német birodalmi gyűlés is. Április 6-án a birodalmi gyűlésen jelenlevő augsburgi követek (Röchlinger Farkas, Hoser Simprecht és Dr. Hel Konrád) ekkor még azt írták haza a város tanácsának, hogy Pestről az a hír érkezett, hogy »die Sachen nicht dem pesten steen sollen«. Ez a hír azonban hamisnak bizonyult. Ekkor ugyanis Mehmet bég már kénytelen volt Pest alól eltávozni, mert a város ostromát annak sikertelensége miatt abba kellett hagyni. Előbb a Rákos mezejére vonult, majd pedig április 6-án megindult innen Tolna felé. 168 ) 1541 április 8-án Tardoskedden kelt levelében Thurzó Elek már jelenti Ferdinándnak, hogy az oszmán had Pest ostromát abbahagyta, ezt azonban »intentione dolosa« tette. Azaz Thurzó e mögött valami csalárdságot vagy fogást sejt. 169 ) Pestnek az ostrom alóli fölszabadulása egyrészt mindenfelé nagy visszhangot keltett, másrészt pedig alkalmas volt arra, hogy Ferdinándot újabb cselekvésre biztassák. Persze megint Thurzó az, aki figyelmezteti Ferdinándot, hogy most itt a kedvező alkalom arra, hogy a főváros és az ország visszafoglalására összpontosítsa minden erejét, mégpedig mentől gyorsabban. 170 ) Ferdinánd Pest fölszabadulásának — amire úgylátszik, nem is volt elkészülve — módfelett megörült és április 8-án a kalocsai érseknek (Frangepánnak) megírta, hogy Mehmet bég, bár erős hadsereggel és keményen ostromolta Pestet, mégis e hó 6-án, Istennek hála, kénytelen volt nem minden vereség nélkül az ostromot abbahagyni. Megemlíti, hogy az ostrom alkalmával Murát bég ágyúgolyótól találva elesett. 6. Tanulmányok Budapest múltjából. IX.
