Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
62 IVÁNYI BÉI+A Ferdinánd ezen állítása ellentmond a tényeknek, hiszen Pest elfoglalásakor már Ferdinánd és Fels is pontosan tudták, hogy Budát elfoglalni nem tudják. Fels valószínűleg nem azért vonult vissza Buda alól Visegrádra, mert Buda ostromát folytatni akarta. A szászokkal kapcsolatban Ferdinánd világos célzást tesz arra nézve is, hogy ezek a Szent Márton-napi adót ne Izabella királynénak és György barátnak, hanem természetesen neki fizessék le. Úgylátszik tehát ebből,, hogy a szászok hajlandóbbak voltak inkább Izabellát, Buda birtoklóját, mint Ferdinándot királyuknak tekinteni. 153 ) Visszatérve most már a névtelenre és Ferdinánd terveire, szerinte a király azt reméli, hogy 1540/41 telén Budát el fogja foglalni. Ez az eddigi tapasztalatok alapján azonban teljesen hiú reménység volt! Ma már tudjuk, hogy Ferdinánd mindig és mindenről lekésett. liehet, hogy ennek oka nemcsak ő volt, hiszen a német birodalomban ekkor még nem ő volt az úr. Annyi tény, hogy a névtelen szerint, mivel az oszmánság Magyarország ellen készülődik, Ferdinánd is együtt tartja seregét, ez azonban még korántsem jelentette azt, hogy Ferdinánd meg meri kockáztatni Buda téli ostromát. A névtelen levélíró végül annak a gyanújának ad kifejezést, hogy György barát és Budavár boldog birtokosai titkon az oszmánokkal paktálnakt 154 ) így tehát a kudarcos, tárgyalásokkal és reménykedésekkel teljes \ 540. esztendő véget ért. Az év mérlegét következőleg lehetne összeállítani : Izabella királyné és emberei a fővárost szilárdan a kezükben tartják. A királyné és tanácsosai, elsősorban György barát, mindenképpen azon vannak, hogy Buda keresztény kézben, tehát az ő kezükben maradjon és se német, se oszmán kézbe ne kerüljön. Ferdinánd viszont úgy gondolja,, hogy egyedül ő képes Budát az oszmán ellen megtartani, mert Izabella az oszmánnal paktál. Ferdinánd Buda megszerzésének minden kedvező alkalmát elszalasztja. Nagy garral sereget gyűjt, melyről kiderül, hogy apróbb helyek, Visegrád, Vác, Pest elfoglalására elegendő ugyan, de távolról sem elég a főváros birtokbavételéhez. így tehát Buda nagy lármával beharangozott ostroma, amely arra mindenesetre jó volt, hogy a szultánt fölbőszítse, megint csak kudarcba fulladt, és Ferdinándnak meg kellett elégednie az akkor jelentéktelen Pest birtokával. Azonban még Pest bírása sem volt egészen biztos. 1540 december 20-án Bécsújhelyen kelt levelében Ferdinánd ezt nem is titkolja, amidőn Thurzó Eleknek jelzi, hogy az oszmán sereg közeledéséről szóló híreket mindinkább megerősítik, ennélfogva a szükség arra kényszeríti őt, hogy mentől több erőt gyűjtsön össze, hogy az ellenség szándékait meghiúsíthassa. Pest védelmére tehát mindent el kell követni, és el is rendeli bizonyos védelmi intézkedések haladéktalan megtételét. 165 ) Nem hiába emlegette Ferdinánd az oszmánság hadi készülődéseit, december 23-i kelettel latinra fordítva megkapta Szulejmán szultánnak azt a levelét, amelyet Petrovics Pétéihez és György baráthoz intézett s amelyben írja, hogy hallja, hogy Ferdinánd király lovas és gyalogos hadi néppel és ágyúkkal Budát meg akarja támadni és elfoglalni. »Isten segítségével Magyarország kardunkkal szerzett ország — írja a szultán — amelyet mi ugyancsak Isten akaratából János király fiának Istvánnak
