Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 61 1540 december hónapja azzal telt el, hogy Ferdinánd és hívei egymást biztatják Pest védelme tárgyában. Ekkor ugyanis már híre járt, hogy az oszmán Pestet meg akarja támadni. December 15-én Ferdinánd már tudott erről és írt Thurzónak, hogy mivel úgy tudja, hogy az oszmánság Pestet ostrom alá akarja venni, tehát itt a helyőrséget szaporítani kellene, hogy sikeresen ellentállhassanak. Elrendeli a megfelelő intézkedések megtételét. 149 ) Közben Ferdinánd király tárgyalásokat folytatott Werbőczyvel. December 15-én ugyanis Ferdinánd király levelet írt Werbőczynek, hogy miután fölkérte őt (t. i. Ferdinándot), hogy Budára egy megbízható embert küldjön, ő tehát titkárát, Bornemissza Pált indította Budára, akinek mindenben higyjen. 150 ) Természetesen nem tudjuk megállapítani, hogy a tárgyalás anyaga mi volt, de egészen valószínű, hogy egyik pontját Buda átadása képezte. 1540 december havában Ferdinánd Zsigmond •lengyel királlyal folytatott tárgyalásokat. Ezeknek anyaga úgylátszik az volt, hogy Izabella királyné fiastul Budáról és az országból távozzék és mindent Ferdinándnak adjon át. Ezzel szemben Czarnkowski András lengyel követ Zsigmond királynak azt ajánlja,, hogy Izabella ne hagyja el Magyarországot. Valószínű, hogy Werbőczyvel is ezekről folytak a tárgyalások. 151 ) ; December 18-án a budai ostromot Győrben kipihenő Fels is megszólal és közli híreit Thurzóval. Fels úgy véli, hogy az oszmánok készülődése Pest ellen irányul, mert a Ferdinánd-pártiak által megszállott Pest most a budaiakra nézve nagy kényelmetlenséget jelent. Véleménye szerint Mehmet bég ezért készülődik Pest ellen s azt el akarja foglalni, hogy ott telelhessen. Ő is, mint Ferdinánd király, szükségesnek tartja, hogy Pest erősebb őrséggel úgy láttassék el, hogy az ellenség esetleges támadását visszaverhesse. 152 ) A pesti kapitány, Diska írja, hogy a rácok Pest alatt tíz mérföldnyire gyülekeznek, az oszmánság pedig Erdődnél és Péterváradnál átlépte a Dunát és Pest felé tart ; ő (Fels) tehát Esztergomba megy, ott gyűjti össze seregét és ott várja be az Ausztriából érkező segédcsapatokat. Egy névtelen valaki, aki közel állhatott Ferdinándhoz, december 19-én Fülöp hesseni tartománygrófhoz intézett levelében — úgy látszik, Ferdinánd tárgyalgatásaira célozva — azt írja, hogy ha Ferdinánd Budát komolyan bírni óhajtja, akkor foglalja azt el karddal, mert a fővárost tárgyalgatásokkal — gondolta, de nem írta a névtelen —• sohasem fogja bevenni. December folyamán az erdélyi szászok gyűlést tartottak, ahol azt határozták, hogy királyuknak csak azt fogják elismerni és elfogadni, aki Budát hatalmában tartja. A szászok ezen határozatát természetesén Ferdinánd is megtudta, és az nem nagyon tetszett neki. Próbálta tehát a határozatot a maga javára magyarázni. Ferdinánd ezen ügyben december 21-én Bécsújhelyről Balassa Imrének azt írja, hogy a szászok ezen határozatát úgy magyarázza, hogy ők bizonyára arra gondoltak, hogy ő a fővárost nemsokára el fogja foglalni. Neki valóban szándékában is volt, hogy Pest elfoglalása után Budát is hatalmába keríti. Eltekintve attól, hogy a szászok nyilván nem ex tunc, hanem ex nunc hozták határozatukat,
