Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 49 bevonuljanak, azzal, hogy a császár és Ferdinánd király oklevelekben ünnepélyesen megígérik, hogy ezen katonák János király és övéi kárára nem lesznek, Budára minden csel nélkül mennek be és így is jönnek innen ki, ha már ott reájuk szükség nem lesz. Mindezeket a kapitányoknak is eskü alatt meg kell ígérniök. János király reverzálist ad arról, hogy Ferdinánd katonáinak az élelmiszerek illő áron való eladását megengedi. Ha Ferdinánd katonáira már nem lesz szükség, legyen szabad nekik minden akadály nélkül Németországba visszatérni. Ugyanígy, ha Németországból hadi gépeket, ágyúkat vinnének Budára, ezeket is legyen szabad Németországba visszaszállítani, éspedig úgy, hogy János király alattvalóinak jobbágyai ezeket ingyen segítenek Ferdinánd területéig továbbítani. János király ígéri, hogy Buda és Pest védelmére 4000 embert fog tartani. Végül Ferdinánd jól fölszerelt hajóhadat is állít, és a hajóhad legénységének élelmezése Ferdinánd dominiumairól fog történni. 88 ) Ezenfelül ismerünk egy megállapodást, mely ugyancsak ezen időtájban köttetett s amely szerint János király kötelezi magát, hogy halála után Buda Ferdinánd királyra, illetve utódaira száll, s erre nézve János ' hajlandó esküt is tenni. Buda várnagyai, mind a jelenlegi, mind a következők szoros esküvel köteleztetnek, hogy Budát János király halála után csak a császárnak és senki másnak át nem adják. 89 ) Talán nem csalódunk, ha azt állítjuk, hogy ezen egyezmények Buda és Pest végzetét jelentették. Ezek döntötték el 150 esztendőre a két város sorsát! Hogy a két fél ezen egyezményeket komolyan vette, az kitűnik János lundi érseknek (aki a tárgyalásoknál Ferdinánd embere volt) 1538 május 19-én kelt leveléből, melyben Ferdinándnak jelenti, hogy János király Buda védelmére a Fuggerektől ágyúk öntésére igaz áron ezer mázsa réz kiutalását kéri, továbbá a Budán és Pesten építendő bástyákhoz Bécsből ingyen gerendák küldését kívánja. V. Károly császár 1538 június 10-én Villafrancában kelt iratában a maga és fivére, Ferdinánd nevében is biztosítja János királyt, hogy a Buda védelmére küldendő 5000 főnyi német vagy cseh gyalogsereg János királynak kárt okozni nem fog, minden csel vagy csalárdság távol áll tőlük, és Buda megvédése után a sereg minden sérelem vagy kár nélkül Budáról ki fog vonulni. 90 ) Bármilyen titokban is folytak ezen egyezményekre vonatkozólag a tárgyalások, a szultán mégis megneszelt valamit, mert 1538 tavaszán valaki jelenti Ferdinándnak, hogy embere Budáról hazatért és elmondta, hogy Budára a szultán nevében megbízottak érkeztek, akik János királyt keresték. Ezek egyébként Buda környékén három mérföldnyi körzetben eltiltották a rétek kaszálását és elrendelték, hogy Budán és Pesten a házakat mind ürítsék ki s takarítsák tisztára a szultánnal érkező tömeg befogadására. Viszont június 10-én Pettauból Pastor János levélben értesíti Ferdinándot, hogy a szultán ezidén aligha jön Buda elfoglalására, ami tehát azt is jelentheti, hogy a szultán már tudott valamit a tárgyalásokról és készült is valamire. 91 } S. Tanulmányok Budapest múltjából. IX. \
