Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
50 . IVÁNYI BÉI/A Mint Ferdinánd esküdt ellensége, a szultán rossz szemmel nézte a fejleményeket, és most már lassankint megérhetett benne a gondolat, hogy a fővárost ő maga fogja birtokba venni, nehogy az Ferdinánd kezébe kerüljön. Természetesen a szultánnak ez a szándéka idővel szintén nem maradt titokban, s már 1538 nyarán mindenféle hír kelt szárnyra. Thurzó Elek június 26-án Ferdinándnak jelenti, hogy hír szerint Atyas basa Budát ostrom alá akarja venni, viszont az oszmánok azt állítják, hogy- Ferdinánd birodalmukat akarja megtámadni. János királynak az oszmánok meghagyták, hogy halmozzon fel élelmiszereket. Azt is mondják, hogy János minden vármegyétől alkalmas embereket kért Budavár és város védelmére, nehogy aztán őt okolják, ha ez a hely elvész, de — írja Thurzó — én félek, hogy nem tudják Budát megvédeni. 92 ) Július havában a helyzet Buda körül látszólag komolyodik. 2'3-án Brodarics István már fölkéri Ferdinándot, hogy utasítsa Thurzót, hogy ez engedje meg, hogy a felső részeken Buda védelmére gyalogosokat szabadon fogadhassanak. De ennél is fontosabb az a jelentés, amelyet Várdai Pál esztergomi érsek küldött Ferdinándnak az ellenség készülődéséről. Az érsek ebben azt írja, hogy amidőn a minap bizonyos ügyben emberét Werbőczy Istvánhoz Budára küldte, János király kancellárja megüzente neki, hogy fontos kérdésben beszélni szeretne vele. A találkozás egy faluban meg is történt, s Werbőczy előadta, hogy a szultán végcélja (most már) Buda ostroma, amelynek jókor elejét kell venni és úgylátszik,, mindenekelőtt I,ascanot (Tamást) kellene a nála levő hadi néppel Budára küldeni, amit ura véleménye alapján Werbőczy is óhajt. Várdai és Werbőczy találkozásáról a mindig jól értesült Thurzó is tudott és ő is ugyanazt jelenti Ferdinándnak, mint Várdai. 93 ) Augusztus 1-én Thurzó egy barátja értesülései alapján Ferdinándnak már jelenti, hogy a szultán Budát mindenképpen meg akarja szerezni, mégpedig elsősorban csellel. Terve az, hogy valahol egyebütt tüntető támadást rendez és odavonván így a királyi haderőt, Budát váratlanul meglepi. Egyébként János király seregével Budára tart és. azt állítja,, hogy már nem csekély élelmiszert gyűjtött ott össze. 94 ) Ezekre a hírekre Buda védelmére megindultak a készülődések. Mindenekelőtt János királynak megengedi Ferdinánd, hogy az ő területén a főváros védelmére zsoldosokat fogadhasson. Erről Thurzót is értesíti, aki ezt tudomásul is vette. Ezenfölül Németországban is megindult a csapatok toborzása. Nürnberg város tanácsa pl. augusztus 5-én Ferdinándnak jelenti, hogy Buda vár és városnak az oszmánok elleni védelmére kész csapatokat adni és Zauntmacher Gáspár kapitánysága alatt egy zászlóaljnyi »Knecht«-et Budára indítani. 95 ) Itthon Révay István nagyszámú lovassal siet a főváros védelmére, viszont szeptember 14-én Ferdinánd már Budára küldendő három zászlóaljnyi sereg zsoldjáról intézkedik. 96 ) A magyar és a birodalmi hadak tehát lassankint gyülekezni kezdtek, és Ferdinánd megtudván, hogy az oszmánok Budán a város előtt néhány házat és egy hosszú falat építettek, amelyek egy esetleges ostrom alkalmával a városra nézve hátrányosakká válhattak volna, azt kívánta, hogy ezeket a bekövetkezhető támadás előtt le kell bontani.
