Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 43 Ferdinánd hadikészülődését október második felében befejezte, s hadai Roggendorf Vilmos fővezérlete alatt már útban is voltak Buda felé és azt Oláh Miklós szerint október 31-én körülzárták, miután előbb a János királynak szánt néhány hajónyi élelmiszerszállítmányt elfogták. November 5-én Oláh Miklós Augsburgból Stomberius Jánosnak még azt írja, hogy egy legbiztosabb hírnöktől (certissimus nuncius) úgy értesült, hogy Roggendorf a királyi hadakkal Buda felé tart, János vajda pedig hallván Esztergom elestét Budára menekült és Esztergom várából 15 ágyút magával vitt. Úgy hiszi, hogy Roggendorf Isten segítségével •ezen napokban Buda várát és városát hatalmába keríti. November 9-én ugyancsak Augsburgból Oláh Stomberius-szal közli, hogy tudomása szerint akkor, amidőn Roggendorf Visegrádot elfoglalta, János már Budán volt. % ... ' . Nagyon lassan járt ekkor még a posta, s Oláh Miklós csak november 11-én tudta meg biztosan, hogy Roggendorf Budát már körülzárta. A várban bennszorultak János király és Gritti is. Roggendorf János király fejére, ha élve kerítik meg, 10.000, ha pedig halva, 1000 aranyat tűzött ki. 59 ) Buda városa az ostrom alatt természetesen sokat szenvedett. Már az ostrom első napján á város (ez alatt nyilván az alsó várost kell érteni) falainak nagy részét az ágyúk ledöntötték, és Roggendorf éjjel-nappal lövette Budát, ahonnan Oláh szerint sokan a németek táborába szöktek, mégpedig az éhségtől kimerülve! Átszökött a német táborba Balázs kalmár, Buda város bírája is, aki a városban hagyta feleségét és gyermekeit, meg fivérét. A bíró elmondta, hogy a városban micsoda hiányok vannak. Főleg kevés az élelmiszer, mire a németek (a mieink) kérték, hogy a várost, azután a várat mielőbb foglalják el. 60 ) ' Oláh november 16-án Ricius Lajosnak még azt írja, hogy Budát keményen ostromolják, de november 19-én kénytelen bevallani, hogy már 13 napja »nullum e Buda habuerimus nuncium«. Noha az ostrom első híreiből azt a legbiztosabb reményt merítette, hogy »a mieink ezen várost (oppidum) csakhamar elfoglalják, és a várban rekedt János és a többiek a mi kezünkbe kerülnek«, most ez a remény kissé halványodni kezdett. 61 ) így tehát a nagy garral megindított ostrom, melyre a legrosszabb időszakot választották, megtorpant, aminek némileg oka volt a bécsi huzavonás haditanács is, amely Buda ostromához a megfelelő mennyiségű puskaport és golyókat idejében nem küldte el, s amely ezért Ferdinándtól »orrot« is kapott. November 14-én a bécsi haditanács Ferdinánd előtt erősen mentegeti is magát és azt. meri állítani, hogy Buda ostromához a puskaport és golyókat idejében elküldte. 62 ) Ferdinánd hadainak Buda alatt nem volt szerencséjük. Az időjárástól kezdve szinte minden ellenük fordult, úgyhogy végül is Roggendorf kénytelen volt Buda alól 50 napi ostrom után szégyenszemre csúfosan elvonulni, noha egyesek, mint pl. Bánffy Boldizsár, bátran és híven viselte magát, amiért Ferdinánd részéről dicséretben is részesülte 63 ) December 2-án a Speierben tartózkodó Ferdinánd Roggendorfhoz és a fővezérlethez levelet intézett, melyben heves szemrehányásokat tett Buda sikertelen és dicstelen ostromáért. Nosza erre a fővezérlet (Oberster • X
