Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84

BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 39 előterében, »in area anteriori castri«, ahol élelmezésükről is könnyebben tudnak majd gondoskodni s általában úgy intézkedjenek, hogy abból az országnak, Buda városának és várának kára ne legyen. Ugyanekkor Ferdinánd elrendeli, hogy a helytartótanács és a magyar kamara gondoskodjék arról, hogy Buda és Bécs között rendes postai összeköttetés legyen, úgyhogy az ellenség mozdulatairól naponként, híreket kaphasson.

35

) / 1529 július 15-én Báthori István nádor és királyi helytartó jelenti Ferdinándnak, hogy a főváros alatt a Duna mindkét oldalán fából alkalmas erődöket építenek az ellenség első rohamának és kalandozásainak megakadályozására, nehogy a városoknak kárt okozhassanak, s főleg, hogy az élelmezés szempontjából fontos malmokat el ne pusztíthassák.

36

) Közben az oszmán hadak Székesfejérvárt veszélyeztették, amit Ferdinánd megtudván, nyomban elrendelte, hogy a Budán lévő gyalogosokból ezer ember Székesfejérvár védelmére siessen és ezek helyébe Kacziáner seregével vonuljon Budára. Ugyancsak Budáról indítsanak 50 embert Visegrádra, a magyar szent korona őrzésére.

37

) A budai helytartótanács, talán éppen Ferdinánd ezen intézkedéseivel kapcsolatban, valami emlékirat-félében fölhívta a figyelmet Budavár rendkívüli fontosságára s kifejtette, hogy »In salute arcis Budensis stat salus et permansio multorum castrorum Hungáriáé«. Ha Buda vára áll, az ország többi vára is hűségben fennáll, ha azonban ostromban elesik vagy az ellenségnek átadatik, csakhamar a többi várak is elesnek, megadják magukat, mert Budát »ut sédem majestatis vestrae multe alie observant«, azaz az ország szeme a fővárost figyeli, mely ha elvész, sorsát a többi vár és város is mihamar követi, melyeket azután felséged hihetetlen költségek árán tudna csak visszaszerezni. Célirányos tehát, hogy felséged védje királyi székhelyét, nehogy elpusztuljon.

38

) Az oszmán veszedelem közeledtével a Ferdinándnak jó tanácsokat osztogató helytartótanács Budán mind rosszabbul érezte magát és 1529 augusztus havában Ferdinándnál lépéseket tett, hogy Budáról Esztergomba költözhessek. Ezt azonban Ferdinánd augusztus 10-én kelt leiratában nem engedte meg, dacára annak, hogy ekkor már Bécs védelmére is előkészületek történtek, mert híre járt, hogy a szultán nagy hadi erővel Eszékre érkezett. Erre a hírre a Pécs, Buda és Bécs között élő lakosság ijedten menekülni kezdett, a magyar kormányszerv pedig tekintet nélkül a Budán állomásozó két zászlóaljnyi katonaságra, egyszerűen Esztergomba távozott és intézkedett, hogy most már a »knecht«-eket a budai várba beengedjék.

39

) Innen kezdve az események már gyors iramban kergették egymást. Augusztus derekán a német birodalom követei még Budán vannak és kémleltetik az ellenség mozdulatait, azonban innen nemsokára sürgősen távozniok kellett, mert augusztus 23-án a szultán Buda alatt már csak hat mérföldnyire, Kendődön táborozott, de hadának előőrsei aznap már Buda-alsóvárosban jártak. Augusztus 26—27-én a szultán körülzárta Budát és a készületlen várost és várat csakhamar el is foglalta. Maga Nádasdy is Budán rekedt és az ostromzár alatt a várból személyesen ment ki kémszemléré, de fölismerték, s alig tudott a várba visszajutni.

40

)