Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében 1-31
SZÉCHENYI ISTVÁN SZEREPE BUDAPEST FŐVÁROSSÁ FEJLESZTÉSÉBEN 23 Az építési bizottság terjedelmes munkálatát a pestvárosi tanács 1839 január hó 18-án véleményadás céljából kiadta a választott polgárságnak, amelynek Széchenyi István is tagja volt s ennek következtében a választott polgársági vélemény kialakításában is tevékeny részt vett. 1839 március hó 2-án azt jegyezte fel naplójában, hogy egész nap a feltöltések elleni (gegen Verdammungen) munkálatán dolgozott, amely 51 ívrét alakú oldalát töltött meg. Ez a munkálat Széchenyi nyomtatásban megjelent írásai között nem található meg, s Bártfai Szabó László helyesen azonosította azzal a hivatalos jellegű irattal, melynek kéziratát a Széchenyimúzeum őrzi. (Pest Budai emléklapok IV. köt. 14. és köv. 11.) Ez azonban nem az eredeti kézirat, hanem, amint azt a továbbiakból látni fogjuk, később készült másolat. A Széchenyi-múzeumban őrzött kézirat ugyanis szószerint bennfoglaltatik a pesti választott polgárok 1839 március hó 6-i ülési jegyzőkönyvében s a választott polgárságnak a pestvárosi tanács felhívására készült véleményét tartalmazza a talajszint feltöltése és védőgátak emelése tárgyában. Ennek a választott polgársági véleménynek az eredeti példánya is fennmaradt a pestvárosi tanácsi iratok között (Intimata a. n. 6775) s éppen úgy 51 ívrétű oldalt tölt meg, mint a Széchenyi idézett naplójegyzetében említett munkálat (dass sich auf 51 Folio Seiten erstreckt), tehát azonosságuk kétségtelen. Egyébiránt a naplójegyzetek is a pesti választott polgárság körébe utalják Széchenyi munkálatát, mert ezek szerint a mondott napon Széchenyit a lakásán keresték fel Sartory, Takácsy, Valero és Károlyi István, mindannyian a pesti választott polgárok testületének a tagjai, kik a naplójegyzet szerint kétszer is elolvasták munkálatát. Az 1839 március hó 4-i naplójegyzet egy bizottsági ülésről (Commissions-Sitzung) is tud, melyen Széchenyi említett munkálata tárgyalás alatt állott s a polgárság körében nagy elismerést aratott (die schlichten Bürger über meinen Aufsatz in Exaltation zu bringen). Ezen a bizottsági ülésen Gömöry Károly, a pesti választott polgárság egyik vezető férfia elnökölt : kétségtelennek kell tehát vennünk, hogy a választott polgárság kebeléből kiküldött bizottságról van szó, amely a kérdés élőkészítésére volt hivatva. Vájjon Széchenyi munkálata felkérésre, vagy önkéntes vállalkozás útján készült-e, alig állapítható ínég, a március hó 2-i naplójegyzet azonban inkább arra látszik mutatni, hogy a munkálat a választott polgárság felkérésére készült s a március hó 4-i bizottsági ülésen került először a nyilvánosság elé. 1839 március hó 6-án volt az a választott polgársági ülés, amelyen Széchenyi nevezett munkálata hivatalos szentesítést nyert s a pesti választott polgárság véleményévé lett. Ezen az ülésen a jegyzőkönyv tanúsága szerint Széchenyi személyesen is résztvett, erről azonban naplójában egyáltalán nem emlékezett meg, amit csupán azzal tudunk indokolni, hogy az 1839 március hó 4-i bizottsági ülés állásfoglalásával az ügyet végleg elintézettnek tekintette. Széchenyinek a választott polgárság véleményeként nyilvánosságra jutott munkálata elsősorban az ellen szállott síkra, mintha a jövő árvízveszedelem elhárítására múlhatatlanul szükség lenne az egész városi terület talajszintjének a feltöltésére. Szerinte, ha az árvízveszedelem ellen Csupán ez úton lehetne eredményesen védekezni, ez olyan elviselhetetlen terhet jelentene az egész lakosság számára, hogy egyetlen józanul gondolkozó
