Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Voit Pál: A Magyar Földhitelintézet székháza – hajdani Marczibányi-palota – és dísztermei 214-230

218 VOIT PÁI, ható, annak szerves része, sőt a művészi kvalitás teljessége e nélkül csonka : úgy véljük, helyes úton jár az a kutató, aki főúri palotáink interieurjeinek történeti és művészeti adatait óhajtja napfényre hozni. Tárgyunkul épp ezért egy főúri palota művészi belsőtereinek ismertetését választottuk. A palota egyben a régi Pest azon épületeinek egyike, amely közismert ugyan, mégis az irodalom vele eddig nem foglalkozott. Egy-két téves adat alapján a palota építőmesterének személye is bizonytalanul volt megállapítva, a telek és az építés körülményei teljesen ismerétlenek voltak. Ami azonban valóban indokolja e főúri palota bemutatását, az a művészi szépségű, reprezentatív szobasor, amely a ház első emeletén végigvonul. Ezen művészi belsőterek elsőízbeni bemutatása ahhoz a munkához igyekszik hozzájárulni, amely a régi Pest-Buda intérieurjeinek művészettörténeti feldolgozását tűzte ki feladatául. II. Marczibányi Márton, az előkelő és gazdag délvidéki család sarja, a kameniczei és tornyai uradalmak birtokosa, Szerem vármegye országgyűlési követe, császári és királyi kamarás, 1785 november 11 -én született

9

) és -— mint arról a pesti polgárkönyvből értesülünk — 1818-ban lett pesti polgárrá.

10

) Személye tanulmányunk keretébe tulajdonképpen csak akkor kapcsolódik be, midőn 1828-ban a pesti Lipótvárosban telket vásárol.

11

) A 660 négyszögöles telek, amely a Sas-utcában (Két Sas-, illetve Zwei AdlerGasse) a 289. sz. alatt feküdt, 12.000 forintért (Conventions-Münze) jutott kezére. A telek (Hausgrund) adás-vételi szerződését 1828 március 16-án kötötték, a hivatalos átírás pedig e hó 21-én történt meg. A telekátírási jegyzőkönyv arról is tudósít, hogy a telek az eladó Brüdern József báró, császári és királyi kamarás birtokába 1814 március 17-én került.

12

) A 660 négyszögöles telek, mint ezt egy későbbi átírás elárulja, de levéltári kutatás alapján a mai állapottal történő egybevetés útján is megállapítható, a Bálvány-utca (Götter-Gasse),

13

) a Szarka-utca (Elster-, illetve AlsterGasse), utóbb Zrínyi-utca és a Két Sas-utca (Zwei Adler-Gasse), utóbb Sas-utca által határolt területen feküdt.

14

) E hatalmas, három utcára nyíló telek, amely az épülő Pest új, divatos városrészében feküdt, igen alkalmasnak kínálkozott egy nagyobbszabasú építkezés céljára. Valóban két évvel a telek megvásárlása után Marczibányi Márton a pesti Szépítési Bizottsághoz fordul építési engedélyért és beterjeszti a lipótvárosi Két Sas-utcai kétemeletes házának terveit.

15

) A Szépítési Bizottság 1830 június 27-én kelt jegyzőkönyvének 498-ik tétele szabatosan meghatározza, hogy az építési engedély a Két Sas-utca és Szarka-utca sarkán emelendő kétemeletes ház számára adatik ki.

16

) E körülményt a kutatás későbbi során felmerült különféle kételyek miatt szükséges kidomborítani. Bierbauer Virgil ismert tanulmánya,

17

) amely a pesti építőmesterek munkásságát öleli fel a Szépítési Bizottság 1809—r-1847. évi működése alap-