Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Voit Pál: A Magyar Földhitelintézet székháza – hajdani Marczibányi-palota – és dísztermei 214-230
A FÖLDHITELINTÉZET (MARCZIBÁNYI-PALOTA) ES DÍSZTERMEI 219 ján, egy több színnel nyomott térképet közöl a pesti építkezések ezen időszakáról. E sematikus térkép a Bálvány-utca és Zrínyi-utca által határolt telken egy, azt teljesen elfoglaló, egyetlen épületet jelez s azt Hild József művének tünteti fel. B telek helyszínraj zilag és területileg megegyezik a Marczibányi által 1828-ban báró Bruderntől vásárolt telekkel. Azonban az az épületterv, amely a Székesfőváros levéltárában található s amely a Bizottság 1830 június 27-én, majd november 21-én 18 ) tartott ülésén szereplő Marczibányi-féle építkezési kérelem melléklete volt, a teleknek csupán egyik felén álló épületet ábrázol. 19 ) A tervek 20 ) 1830-as évszámmal és »Joseph Hild Baumeister« névaláírással vannak ellátva. A ház e tervek szerint a Sas-utca és a Zrínyi-utca sarkán áll, tehát úgy, mint azt a Szépítési Bizottság 1830 június 27-én tartott ülésének jegyzőkönyve említi. A tervrajz egyszerű, klasszicizáló modorú kétemeletes épületet tüntet föl. A Két Sas-utcára nyíló homlokzatán a kaputól jobbrabalra a földszinten négy-négy, az emeleteken egyenkint kilenc ablakkal. Alaprajza a mai állapottal összevetve kétségtelenül bizonyítja, hogy a ház az eredeti terveknek megfelelően fölépült. Viszont az alaprajzokon a Zrínyiutcával párhuzamosan futó falak, amelyek a Bálvány-uteai és Zrínyi-utcai — ekkor még üresen álló — telekrészre torkollanak, befejezetlenül meredeznek, mintegy csatlakozást várva az épülendő részekkel. Erre az ideiglenes épületlezárásra céloz a Szépítési Bizottság határozata, amely a Hild-féle terveken szereplő, túl gyengének talált válaszfal módosítását javasolja : Damit die Pläne zum Bau des H. Martin von Marczibánischen Hauses wegen einer zu schwachen Scheidemauer behoben und zur baldigen Erledigung gebracht werden können, hat die aufgestellte Bau-Commission mit Zuziehung des H. Baumeisters Joseph Hofrichter diesen Umstand an Ort und Stelle zu untersuchen und darüber gutachtlich zu berichten. 21 ) Hogy a Bálvány-uteai és a Zrínyi-utcai sarokrészen nem állott ekkor még sem régebbi, sem újabb keletű épület, legvilágosabban a telekátírási jegyzőkönyvek bizonyítják. 1828-ban a jegyzőkönyv még határozottan háztelket mond (. . . aus 660 n Kl. bestehendem Hausgrund . . .) 22 ), míg egy Î 834-es átírás félre nem érthető módon házat nevez meg (das. . . unter der Pop. No. 289 liegende Haus, dessen Grund in 660• Kl. bestehend. . ...), sőt alább : und worauf derselbe (Marczibányi) gedachtes Haus erbauet hat. . , 23 ) Ugyané, 1834-i feljegyzés írja a házról, hogy az a Bálvány-, Szarka-, (Zrínyi-) és Két Sas-utcán állott, (. . .Götter-, Elster- und 2 AdlerGasse...) tehát az egész telek terjedelmét kitöltötte. A fentiekből kiviláglik tehát, hogy az 1830-i Két Sas- és Zrínyi-utcai építkezést rohamosan követte a második : a Zrínyi- és Bálvány-uteai rész épülete is, mert az utóbbi már 1834-ben szintén állott. A Bierbauer-féle térkép tehát, ha a második épületrész általunk még nem ismertetett mesterének személyétől eltekintünk, a valóságnak megfelelő képet jelez. Bierbauer kimutatásában azonban, amelyben a pesti építőmestereket évek és utcák szerint állítja össze, a három említett utca által határolt telken 1830 és 1834 között Hild Józsefnek semmiféle építkezése nem szerepel. Nem szerepel azonban e helyen más évekből más építész műve sem, bár az említett térkép ott Hild által beépített területet jelöl. A kimutatásból tehát mind az 1830-as, mind a későbbi építkezés teljességgel hiányzik. 24 )
