Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Csernyánszky Mária: A Valero-család a régi Pest művészettörténetében 194-213
204 CSERNYÁNSZKY MÁRIA a bársonybrokátok a reneszánsz szövőművészetének legszebb remekei Az új anyag új szellemet, új stílust hoz, amely teljesen szakít a régi, Keletről származó tradíciókkal és sokkal inkább alkalmazkodik az európai ízléshez. Ezeknek a bársonybrokátoknak a tervezése olyan magasabbrendú művészi feladat volt, hogy a reneszánsz nem egy kiváló festője foglalkozott mintakartonok rajzolásával. így Jacopo Bellini híres velencei festő a párisi Louvreban őrzött vázlatkönyvében számos bársonybrokátterv van. 56 } Az olasz bársonybrokátok nagy népszerűségére híven világít rá a reneszánsz festőművészetének számos ábrázolása, amelyeken csak úgy ragyog a sok arany- és bársonyszövet, a reneszánsz vidám életszemléletének méltó kifejezője. E szövetek szépsége a Keletet is elragadta, annyira, hogy Kelet és Nyugat szerepet cserél és most már Perzsia és Kína igyekszik utánozni az olasz selyemmustrákat. A reneszánszban Spanyolországnak is jelentékeny selyemszövő, ipara volt. Az elsőség azonban az olaszoké, az ő portékájuk versenyen felül állt. Ezt az elsőséget az olaszok még a XVII. században is igyekeznek megtartani, de minden erőfeszítés hiábavaló — új ellenfél jelenik meg a küzdőtéren s magához ragadja a vezetést. A selyemszövésnek ez az új diktátora : Franciaország. Colbert, a zseniális közgazdász, Genovából 57 ) és más olasz városokból szövőmestereket csal ki Franciaországba és így veti meg a francia selyemszövés alapjait. A fejlődő ipart a külföldi áru ellen hozott magas vámokkal védelmezik. A francia selyemipari központok közül hamar kiemelkedik Lyon, amely azóta fogalommá vált a selyemgyártás terén. Miként a reneszánszban az olaszok teremtettek egy új textilművészeti stílust, amely kifejezője lett a reneszánsz-ember pompaszerető ízlésének, — úgy a XVIII. század küszöbén a franciák alakítják át az ő vidám barokkés rokokójuknak megfelelően a textilművészet formakincsét. A reneszánsz stilizált, rajzú, aranyragyogású bársonybrokátjainak súlyos pompáját a vidám, világostónusú, tarka, naturalisztikus, virágos díszű selyembrokátok könnyed gráciája váltja fel. A selyemszövés új virágkorának tervezőmesterei : Watteau, Boucher stb., a Lajosok korának népszerű nagy művészei. A selyemszövetek művészi kivitele a XVIII. század vége felé fokozatosan hanyatlik. A francia forradalom után megváltozik a társadalmi rend, az életforma egyszerűbbé lesz, a hajdani fejedelmi fényűzést a polgári egyszerűség követi. Természetes tehát, hogy a selyemipar is a vásárlóközönség csökkent igényéhez alkalmazkodik. Ez azonban csak egyik oka a szövőművészet hanyatlásának, a másik és veszedelmesebb ok a gépek alkalmazásában keresendő. A gépszövés megegyszerűsítette és nagyon meggyorsította a termelés menetét, de a művészi kivitel szempontjából káros volt. A gépesítés terén forradalmi jelentőségű volt Joseph Maria Jacquard találmánya : a mechanikus szövőszék (1808). E gép elterjedésétől számíthatjuk a szövőiparnak a kéziüzemből (manufaktúra) gyáriparrá fejlődését. E legújabb korszak küszöbéig tartott a selyemszövés utolsó nagy mesterének — Philippe de Lasalle-nak — működése, aki éppoly kiváló művész volt a tervezésben, mint amilyen jártas a szövés technikájában.
