Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Huszár Lajos: A budai pénzverés II. Lajos korában 176-193

A BUDAI PÉNZVERÉS II. IyAJOS KORÁBAN 183 megoldásához. Állandóan felmerülő és kellőképpen meg nem oldott kérdés ugyanis, hogy ezek az ú. n. vastagveretek vagy piefort-veretek a rendes forgalmi pénzek verőtöveivel egyelőre ismeretlen célból készült kuriózumók-e vagy pedig kísérleti próbaveretek. Ez az eltérő rajzú és forgalmi pénz formájában eddig nem ismert C.312. sz. vastagveretű dénár az utóbbi feltevést látszik igazolni. A nova moneta forgalmi ideje alatt a dénárokon kívül vertek még obulust és garast is. A fennmaradt obulus-veret L—B jeggyel az 1523. évből ismeretes, és érdekes, hogy ennek is megvan a vastagverete (CNH. II. 317). Éremképe a szokásos obulus-éremkép. Előlapon négyrészű címer, hátlapon félholdon Mária Jézussal. Tekintve, hogy csak ebből az évből ismeretes obulusveret, ez feltétlenül összefüggésben áll az 1523. évi országgyűlési végzések 37. cikkelyével.

26

) Ez ugyanis elrendelte, hogy obulust is kell verni, melyből kettő ér egy dénárt. A rendelkezésnek Budán eleget tettek egyszer — ugyanúgy, mint 1522-ben az antiqua moneta verésénél — de tovább már nem folytatták ennek a kis pénzfajnak a verését. Végül ismeretesek a nova moneta rendszere szerint készült garasok is I,—B jeggyel az 1521 és 1522. évekből (CNH. II. 299). Ezeknél az éremkép előlapon kétrészű magyar címer, hátlapon Mária Jézussal. Az előlapi köriratban itt is jelezve van a pénzrendszer-változás »moneta nova« kifejezéssel. Égy ilyen garas 5 dénár értékű volt, és amint látjuk, csak a nova moneta verésének első két évében készült ez a pénzfaj. Sem verésére, sem forgalmára nézve az általunk átnézett forrásokban semmi adat nem volt található. A felsorolt sokféle veret önmagában is eleget mond. Kiverésre kerültek ugyanis Budán a nova moneta verésének ideje (1521—25) alatt garasok, dénárok és obulusok, továbbá máshonnan nem ismert kísérletek és próbaveretek, végül pedig maguk a forgalmi dénárok többféle változatban. Mindez a budai verde jelentőségét és élénk forgalmát igazolja, mert csak ebben az esetben képzelhető el a sokféle változat. A nova moneta forgalmával azonban a pénzügyi bajok és nehézségek folyton növekedtek, és különösen a magánosok vereteivel volt sok baj. M. Sanuto krónikája szerint Thurzó Eleket, Báthori Andrást és a Fuggereket egyaránt megvádolták hamispénz-veréssel.

27

) Burgio pápai követ jelentése szerint pedig a végeken levő katonák állandóan panaszkodnak a leromlott pénzre és ezért nem akarnak szolgálni.

28

) Sok helyen már egyáltalán nem is fogadják el az új pénzt. így mind sürgősebbé vált a pénzügyek rendezésének a kérdése, Az 1525-i hatvani országgyűlés foglalkozott is ezzel a kérdéssel és a 22. és 23. cikkelyében elrendelte, hogy szűnjék meg a nova moneta verése, az újra veretendő pénz megint egy antiquát érjen, és akik királyi engedéllyel vertek pénzt, azok tegyenek számadást.

29

) Ezeket a rendelkezéseket azonban nem foganatosították, ezért az ugyancsak 1525-i rákosi országgyűlés megint részlegesen foglalkozott ezzel a kérdéssel a 20—23. cikkelyekben.

30

) Ennek alapján indult még a pénzverés javulása. Kimondták itt a rendek, hogy a mostani pénz verése a jövőre szűnjék meg, és olyan pénzt kell veretni, mint Mátyás és Ulászló korában," illetve I

y

ajos király uralma kezdetén, A már kivert pénzek azonban Ker. Szent János napján tartandó legközelebbi országgyűlésig egy dénár értékben forogjanak. Intézkedtek a magánosok pénzveréséről is, kimondva, hogy akik királyi