Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Huszár Lajos: A budai pénzverés II. Lajos korában 176-193

184 HUSZÁR I.AJOS engedéllyel helyes ligában vertek pénzt, arról adjanak számot, akik a megengedettnél rosszabb vegyítésű pénzt vertek, a csalárd nyereséget térítsék niëg a királynak, végül akik engedély nélkül vertek pénzt, sőt akik az ilyen pénzt terjesztették, azokat hűtlenség vétkében marasztalják el. Jellemző, hogy maga az országgyűlési végzés is cuprea monetának nevezi a nova monetát. Ezeknek a határozatoknak lett is némi eredménye. Úgy látszik különben, hogy már jóval az országgyűlés előtt foglalkoztak a pénzreformmal, mert a királyi számadáskönyvben 1525 február 17-én az a feljegyzés olvasható, hogy »Valentinus Lippyth futárnak, aki Budai Lászlótól,

31

) őfelsége titkárától, valamint Slyk és Thwk uraktól az új pénz verése felől bizonyos levelet hozott, kiadásaira 1 frt.« Mindenesetre 1525 közepén Körmöcön már nem verték a nova monetát, mert a király ez év június 24-én elrendelte, hogy a körmöci pénzverőknek megint azt a munkadíjat fizessék, mint a rézpénz verése előtt, minthogy e parancs kibocsátásával a rézpénz verését megszüntették és az ezüstpénz verését újra elrendelték.

32

) Tény az, hogy 1525-ös évszámmal már valóban ismeretesek körmöci veretű 8 latos dénárok. A nova moneta és az újonnan veretni kezdett jó pénz egymáshoz való értékviszonyát az 1525 szeptember 1-én kiadott királyi rendelet szabályozta.

33

) Ez kimondta, hogy megszűnik a nova moneta, és az antiquá kezdődik újra. Két nova moneta ér egy antiquát, és annyi árucikket kell adni két nova monetáért, mint egykor az antiquáért. Egy nova moneta egyenlő egy régi obulus-szal. Tehát a kétfajta pénz együtt forgott. Minthogy azonban a nova moneta között sok volt a 4 latosnál is silányabb veret, ezt az értékviszonyt nehéz volt betartani. Többet kértek a régi dénárért, mint két új dénárt, sőt az ország egyes részein, éppen a királyi számadáskönyv tanúsága szerint, a nova moneta egyáltalán nem is forgott. A budai pénzverőben 1525-ből nem találunk újonnan vert antiqua monetát. Innen csak 1526-ban került ki nagy tömegben a régi 8 latos pénzláb szerint vert dénár. A budai verde ekkori működése részint a nova moneta átveretésével, részint pedig az egyházi kincsek beolvasztásával állott kapcsolatban. A nova moneta átveretésére Thurzó Elek tárnokmester kapott engedélyt. Kitűnik ez abból a szerződésből, melyet Budán keltezve 1526 május 16-án kötött a Fuggerekkel. Ebben Thurzó elzálogosítja a javait a Buggereknek 20—30.000 forint erejéig, mely összeg a silány 4 latos pénz beváltásához szükséges, melyből neki 8 latos pénzt kell vernie.

34

) Az 1526 augusztus 1-én kötött megállapodásban pedig már az is ki van mondva, hogy a beváltásból eredő haszon fele a királyé, a másik felét pedig Thurzó mindaddig a Buggereknek engedi át, amíg ezek kárpótlást nem nyernek a besztercebányai rézbányáknál 1525-ben őket ért károkért. Ezzel a beváltással kapcsolatban bukkan fel megint a forrásokban a budai pénzverő említése. Mindenekelőtt az 1526. évi rákosi országgyűlés 34cikkelye beszél erről.

35

) Kimondták ebben, hogy a király ugyanolyan súlyban és finomságban veressen jó pénzt, mint a rézpénzverés megindulása előtt. A rézpénzt a kincstárnok váltassa be és a beváltás helye Buda legyen. Vásárlásoknál a most következő Jakab-napig (júl. 25) mindenki kettő ellenében elfogadni tartozik, az ünnep után megszűnik a rézpénz forgalma.