Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Huszár Lajos: A budai pénzverés II. Lajos korában 176-193

178 HUSZÁR I.AJOS lembe, mert a budai pénzverő, mint láttuk, csupán 1521 óta működött, márpedig a feljegyzés a »múlt évről« is beszél. Schmidtnek a következtetését kell elfogadnunk, aki szintén az 1523. vagy 1524. évekre teszi e feljegyzés keltét abból kiindulva, hogy az említett kódexben a budain kívül a körmöci kamara jövedelme is szerepel, és az is meg van említve, hogy ebből mennyi jár a királynak és mennyi a királynénak.

9

) Márpedig I,ajos király a bányavárosokat a pénzverővel együtt 1522 február 2-án adományozta nejének hitbérül,

10

) tehát a szóbanforgó feljegyzéseknek ezen időpont után kellett létrejönniök. Az antiqua moneta fogyása is előrehaladottabb időpontra utal. Végül 1524 április 4-éről maradt fenn egy levél, mely valószínűleg szintén a budai pénzverőre vonatkozik. Bzt a levelet Bécs városához intézte a király és kéri benne a város engedélyét arra nézve, hogy az ő kiküldött emberei, akik »tartarum, tegulas«, továbbá más, a pénzveréshez szükséges eszközöket vásárolnak, ezeket a tárgyakat Ausztriából békésen és adómentesen kiszállíthassák.

11

) A levél ugyan kifejezetten nem említi, de valószínű, hogy a budai pénzverő szükségleteire vonatkozott ez a kérés. Úgy látszik azonban, hogy nemcsak pénzverő szerszámokat, hanem pénzverő munkásokat is hozatott a királyné Bécsből. Legalább is Szerémi krónikája szerint a királyné Bécsbe küldött pénzverők után, és hoztak is 25-öt Budára. Ker. szent János utcájában — in vico S. Joannis Bapt. —jelölt ki házat ezeknek, akik ott elkezdtek dénárokat verni. Éjjel-nappal verték a pénzt Nándorfehérvár felszabadítására. Mágnások, nemesek és polgárok hozták ezüstjüket a pénzverőkhöz két éven át.

12

) Valószínűleg ezekre a német pénzverőkre vonatkoznak Hans Turnschwamb feljegyzései, aki, miközben a Thurzók idejében vert pénzeket dicséri, a következőket mondja: »Mely vonóasztalt (Zieh-Panck) a körmöciek most Behem Bernhard idejében, aki maga is pénzverő és kamaragróf volt, mellőzik, annak oka a következő. Amikor Iyajos király korában a négylatos pénzt verték és Németországból hoztak pénzverőket Körmöcre és Budára, a német pénzverők kézzel darabolták a pengét és egyenlőtlen dénárokat készítettek, viszont a körmöci dénárok egységesek voltak, minthogy ezek pengéjét előbb vason végighúzták, a régi Thurzó- és Fuggerféle rendelkezéseket betartották. Miután a német pénzverők nem tudtak olyan tiszta dénárokat verni, mint a körmöciek, a vonóasztalt „Schelmbanck" néven nevezték. Amikor a körmöci pénzverők Budáról ismét hazamentek, a vonóasztalt a Dunába dobták és azóta ők is egyenetlen pénzt csináltak, minthogy kézzel darabolták a dénárt, mint a német pénzverők.« Azt is megemlíti Turnschwamb, hogy a pénzverőknek volt egy polgáruk, Georg Bischler, akinek hetenkint két forintot'adtak, hogy a procuratoruk legyen az udvarnál és ügyeikről tárgyaljon.

13

) Bzek a feljegyzések csak általánosságban szólnak a II. Iyajos korabeli eseményekről, közelebbi időmegjelölés nélkül, tehát ebben az irányban csak következtetésekre vagyunk utalva. A feljegyzésekből a nova moneta verésére való utaláson kívül az is kiderül, hogy a vonóasztal alkalmazása Behem Bernhard ideje előtt történt, aki pedig 1524 elején lett Körmöcön főkamaragróf. Bz az időpont viszont jól összevág a nova monetát készítő német pénzverők és az 1521-ben Körmöcről jött pénzverők együttes budai működésének idejével.