Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében 1-31

SZÉCHENYI ISTVÁN SZEREPE BUDAPEST FŐVÁROSSÁ FEJLESZTÉSÉBEN 5 kik a lóverseny iránt érdeklődtek. Igazolható ez Steinbach Ferenc idézett titkos jelentésével, amely szerint »Május vége felé összegyűlt a társaság Pesten a lóversenyre, ekkor a kaszinóban tartották a megbeszéléseket. A lóversenyre lejött herceg Lichtenstein és több Bécsben tartózkodó angol, továbbá sok fiatal főnemes. Ezek leginkább a Hét választóhoz címzett fogadóban étkeztek, de nem voltak megelégedve, ezért megfogamzott a gondolat, hogy a kaszinóban vendéglőt rendeznek be.« A Vogl-házban bérelt helyiségek nem soká feleltek meg rendeltetésűknek, s mikor a pesti kereskedelmi testület ma is álló díszes székháza elkészült (ma az Assecurazioni Generali tulajdona), ide költözött át a kaszinó. Széchenyi elgondolása szerint, aminek naplójában nyoma is maradt, (viel intriguirt, damit der Adelstand dem Bürgerstand sich nähere) a kaszinó hivatása többek között a társadalmi osztályok közötti ellentétek kiküszöbölése lett volna, s e célból a polgári elemeket is szerette volna bevonni a kaszinó életébe. Ezt a célt szolgálta a kereskedelmi testület székházának kaszinó céljára történt kibérlése is, amivel szemben a kereskedők a székház II. emeletén külön kaszinót alakítottak. Mindamellett az ugyanazon épületben lévő két kaszinó között megvolt az együttműködés, mert táncmulatságaikat és hangversenyeiket közösen rendezték. Ezekben a kereskedők szívesen résztvettek, hiszen Pest város polgári társadalmának ők voltak a legvagyonosabb és legműveltebb elemei, kik a társas szórakozásokra szívesen áldoztak. (Jankovich id. m. 117. 1.) Az ismertetett intézmények elegendők lettek volna ahhoz, hogy Széchenyit állandóan Pest városához kössék, amint valósággal innen kezdve Pest lett az állandó lakóhelye. Mikor 1821 január hó 4-én báró Brüdern József előtt azt a kijelentést tette (Naplói II. köt. 108. 1.), hogy egy Buda és Pest között építendő híd céljaira hajlandó lenne egyévi jövedelmét minden kamat nélkül feláldozni, még nem gondolt arra, hogy valamikor állandóan Pesten fog lakni (obschon ich wahrscheinlich nie in Pest wohnen werde). Valósággal űgy is volt, mert ebben az időben még Bécsben szándékozott megtelepedni (Naplói II. köt. 125. 1.) s e célból bécsi házvétel gondolatával is foglalkozott (Ich will ein Haus in Wien kaufen). 1835 június hó 28-án a harmincadhivatal ügyében József nádorhoz intézett beadványában viszont (O. L. Nádori levéltár, Litt. Politj 781/1835) már úgy nyilatkozott, hogy életének jelentős részét Pesten töltötte s valószínűleg itt is fogja befejezni azt. (Wo ich bereits so lauge lebte und wo ich wahrscheinlich mein Leben beschliessen werde.) Vájjon említett alapításai kötötték-e Széchenyi Istvánt Pesthez, avagy gróf Zichy Karolyné iránti vonzalma, alig dönthető el. Ezzel szemben bizonyos, hogy gróf Zichy Karolyné férje 1825-ben a magyar kamara elnöke lett s mint ilyen állandóan Budán volt köteles lakni. Az is bizonyos, hogy 1829 február !3-án gróf Zichy Karolyné számára írt életszabályaiban (Naplói III« köt. 487. 1.) hangsúlyozottan kiemelte, hogy állandóan a közelében kíván élni s nem akar az oldala mellől tágítani. Ez volt az egykorúak véleménye is, mert Steinbach Ferencnek 1828 július hó 21-én a kancellárhoz intézett titkos jelentésében azt olvassuk, hogy némelyek szerint Széchenyi Istvánt gróf Zichy Károlyné iránti vonzalma köti Pest városához (Tantum propter comitissam Zichy cammerae praesidis consortem Pesthini moretür), amit