Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Gárdonyi Albert: Széchenyi István szerepe Budapest fővárossá fejlesztésében 1-31

4 GÁRDONYI ALBERT hogy más területet e célra nem tud rendelkezésre bocsátani (zum Wettrennplatz kein sonstiges als das gegenwärtige X-ocal vorhanden). Attól azonban nem zárkóztak el, hogy a lóversenyeket látogató közönség kényelmére a lóversenytérre vezető utakat megjavíttassák. A lóversenytér áthelyezését illető elutasító határozat után az immár Gazdasági Egyesületté alakult társaság 1835 június hó 23-án azt kérte a pestvárosi tanácstól, hogy legalább azt tegye lehetővé számára, hogy a versenypálya céljaira használt 235 holdas területet, mely a bérbeadott városi legelő tartozékát képezte, a legelőbérlet lejárta után 15 éves bérletként megszerezhesse, mert csupán ez esetben végezhet ott olyan beruházásokat, melyek a nevezett területet versenypálya céljaira alkalmassá teszik. (Széchenyi István levelei II. köt. 42—46. 1.) Ez meg is történt, s a lóversenyeket hosszú időn át ezen a területen tartották. Hogy a lóversenyekkel kapcsolatosan Pest város idegenforgalma fellendült, és a vidék érdeklődése Pest felé irányult, azt kétségtelenül Széchenyi István javára kell írnunk. A pesti lóversenyekkel egyidős Széchenyi-alkotás volt a kaszinó, melynek eredete szintén Széchenyi István angolországi tapasztalataira vezethető vissza. Már az 1825—1827. évi pozsonyi országgyűlés kezdetén alakult Pozsonyban ilyen intézmény, amelyet azonban Széchenyi éppen a lóversenyügy kapcsán szerzett tapasztalatai alapján Pesten kívánt állandósítani. A pozsonyi kaszinót Komáromy István abaúj-vármegyei követ 1825 november 5-i levelében úgy jellemezte, hogy »itt akár pipálhat, diskurálhat, mindenféle újságokat olvashat, ha soká akar mulatni mindenkor kész vacsorához ülhet akárki, egyszóval ezek az urak — t. i. a kaszinó alapítói : Széchenyi István és Károlyi György — mindent elkövetnek, hogy náluk magát minden becsületes ember minden megszorítás nélkül a legbarátságosabban magyar szokás szerint mulathassa«. Lényegében azonos módon jellemezte a kaszinó rendeltetését maga Széchenyi is, mikor 1827 július 10-én Pesten az első kaszinói ülést megnyitotta, nevezetesen, hogy »a mi hazánkban is legyen egy ollyan megkülönböztetett díszes összegyülekező hely, mellyben főbb és előkelőbb s jobb nevelésüek, eszes, értelmes férjfiak, a társasági rendnek mindenik osztályából, egymással vagy barátságos beszélgetés végett találkozzanak, vagy többféle politikai újságokat, mint amiilyeneket rendszerint a kávéházakban találni lehet, s hasznos gazdasági, tudományos, művészi, hónapos írásokat olvashassanak.« (Széchenyi naplói III. köt. 265. 1.) A pesti kaszinó keletkezésének főbb szakaszai Steinbach Ferenc 1827 június hó 21-i titkos jelentéséből ismerhetők meg, ahol a következők olvashatók : »Széchenyi és Andrássy György márciusban Pozsonyban, Festetich Leo pedig Pesten megkezdték a 189 kaszinói aláíróktól a részvényesi díj beszedését. Április közepén már 5000 forint volt együtt. Ekkor Széchenyi Pestre utazott, hogy a lóverseny és kaszinó ügyében tovább intézkedjék. A kaszinó számára kibérelt Vogl bútorkereskedő házában (a Hitelbank mai palotája helyén állott a Mária Valéria-utcában) tíz szobát és megrendelte a szükséges berendezési tárgyakat.« A kaszinónak az 1825—1827. évi országgyűlés befejezésekor Pestre történt áthelyezését teljesen megmagyarázza az, hogy a lóversenyek színhelyéül is Pestet jelölték ki, s a kaszinó elsősorban azok céljára volt rendelve,