Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Fekete Lajos: Mohamedán vallási és szellemi élet a törökkori Budán 119-141
124 FEKETE IyAJOS Ezeken a kincstár által közvetlenül fenntartott egyházakon kívül ínég sok más is szolgálta a török hívők lelki gondozását, vegyesen dzsámi és mecset. A várbeliek a Vár északi felében felkereshették az Úri-utca északi végén álló Hamam dzsámii-t : Fürdő-dzsámi-t, más néven Kirba dzsámii-t, mely később szinte tőszomszéd volt, az »Órás dzsámi«val, aztán a közelben a Kapi agaszi dzsámii-t: »az aga (t. i. a janicsárok agája) palotájának dzsámijá-t, amely valószínűleg a Fortuna-utcában állt, odább a Szent Háromság-utcában a Sej eh dzsámii-t : »a sejceh dzsámijá«-t, amely viszont a Nagy dzsámitól nem esett messzebbre egy kődobásnál ; a Vár déli felében a Színház-utcai dzsámit, melyet Pasa-dzsámi-nak. is neveztek, valószínűleg csak a XVI. század vége óta, amikor a pasa az ostromok miatt a dunaparti szerájból a Várba tevén át szállását, ezt a szomszédjában található templomot szokta látogatni, végül a Vár déli alsó részében : 1650 és 1653 között épült Murád pasa-dzsámi-t. S ugyanilyen bőséges lehetőség nyílt a mohamedánok ájtatoskodásai számára a Váron kívülis, itt a mai Külügyminisztérium alatt a Hadzsi aga-mecsetet találták, kissé odább a Jezsuita-lépcső lábánál az Arab hodzsa-mecsetet, az Ybl Miklós-téren a »hídi-dzsámit« : Köprü basi dzsámii-t, ehhez egészen közel, a I^ánchíd-utca déli végén a Hadzsi Szeferdzsámi-t, a kapucinusok telkén a Tojgun pasáét, az Erzsébet-apácák temploma helyén a Musztafa pasáét, a Mária-tér tájékán a Szürmeli hodzsáét,. a Medve- és Kacsa-utca sarkán a Csemberdzsi agáét, aztán a Fő-utca északi végén a H orosz kapu dzsámii-t (Kakas-kapu-dzsámit), mely talán a már említett Oszmán bej-dzsámival volt azonos, tovább a nyugati városrészekben,, a mai Görgei- és Menház-utca sarkánál a Jeni kapu-dzsámi-t, más néven Rüsztem pasa-dzsámi-t, a Széli Kálmán-tér fölött a Kinnáre kapuszu dzsámii-t : »Vágóhíd-kapu-dzsámi«-t s a Bécsi kapu alatt, a Várfok-utca és Iyovas-út találkozásánál a Hadzsi aga-dzsámi-t.Végva a Tabánban lakók a mai tabáni templom helyén álló, szintén Musztafa pasa által épített dzsámiban, vagy a Rácfürdő melletti »Hévízi kis dzsámi«-ban : Kücsük ilidzsa dzsámii-han találtak alkalmat buzgó imádkozásra, vagy felmentek a Gellért-hegy tetejére az, ottani Gürz Eljász-dzsámi-ha. Dzsámi és mecset tehát a város minden részében szinte fölös számban található volt, s egyre-egyre 50 vagy 100 hívő is alig esett. Egyeseket, talán sohasem fogunk tudni pontosan meghatározni, mert nem is voltak maradandó szilárd építmények, hanem csak »hitvány tákolmányok«, sárból építve, fával fedve s ezért nagyon hamar elpusztultak. Ilyen volt például a Tabán egyik mecsete is, bizonyos Ibrahim csaus alapítása, amely már alig két évtized alatt »baglyok és varjak tanyája lett«, mint azt Szokollu Musztafa életrajzában olvassuk, 14 ) és már 1570 körül újjáépítésre szorult. Az ilyen templomok második alapítójukról esetleg új nevet kaptak, mások viszont környezetük vagy valamely kivételes tulajdonságuk után ugyanazon időben is több nevet viseltek. Nevek és templomok azonosítása tehát még egyáltalán nincs lezárva, a mintegy 35 ma ismert elnevezés és körülbelül 23 építmény további forrásokból még egyformán szaporodni fog. Pesten három dzsámi és egy mecset részesült kincstári gondozásban r a Központi Városháza északnyugati sarkának helyén álló Nagy dzsámi meg az úgynevezett Ulama pasa-mecset valószínűleg abban a toronyban, ahol a városfal északon a Dunához ért; a másik két dzsámi, melyeket Szinan
