Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)

Rexa Dezső: A székesfehérvári nemzeti színjátszók Pesten és Budán, 1819-1828 85-118

A SZÉKESFEHÉRVÁRT NEMZETI SZÍNJÁTSZÓK PESTEN ÉS BUDÁN 109 A négyoldalas nyolcadrétű nyomtatvány, — mely, mint az impreszszum hirdeti, »nyomatott Füskuti Landerer Lájos (így!) betűivel és költségén« — a hangulatos megnyitóbeszédet a kézirat szerint egész terjedelmében adja. így : »Bár még gyönge erővel, de teljes bizodalommal lépünk ismét fel ezen. művészi helyre és azon Nemes Gyülekezet elé, melly a' tiszta igyekezetet, bár ezt a' Sors fényes valóra érlelnünk nem engedé, méltánylani tudja, '$ nagylelkűségét már néhány évek előtt vélünk olly mélyen érezteté. Virágos pálya ez a' boldognak, ki nemzete' szivéhez simulva, annak hevétől lelkesítve bátran fellenghet a' képzelet országában— 's mintegy előidézve a' múltkornak dicső Hőseit édes Hazai nyelvén szólhat a' buzgó maradékhoz. A' sírok felett lengő sugárban tükrözi magát a' Nemes Unoka és dagadó keble fentebb érzetekre gyúlva ég a' kedves Hazáért; a' szeretett Királyért. Illy szerencse készül ma nékünk — de miként a' zsenge virág csak a' nemes kertész' szorgalma által tenyészhet, 's bájos illatot nyújtva hálálja meg szives gondviselését ; így állunk mi is a' sülyedező parton karjainkat felétek terjesztve, hogy szülő földünkön mi-is elgyökerezhessünk. Szép Erkölcs ápolni a' kezdőt — érdem dijja ön keblében épül. A' jelen korban nyugszik a' jövendőség gyümölcse— nemes Védőit fénykoszom várja. Ti e' jelen kornak lelkes rajzati, így ragyogjon nevetek a' Haza' oltárán, a'mi fő jutalmunk legyen megelégedéstek.« A balsikerű első előadás után a méltán közkedvelt Kisfaludy Károly kétszer jutott szóhoz a vendégjáték során, érdekes, hogy az ötödik estén előadásra került Irene-ben Telegdy magyar nemes szerepét — Rünner Úr alakította. E Rünner Xavér Ferenc 1812-től 1814-ig és 1825-től 1837-ig tagja volt a pesti német színtársulatnak. Hogy itt fellépett s miért, azt a színlap elárulj a. A szereplők lajstroma alatt róla a következők olvashatók :

40

) »*Rünner Ur szíves szándékkal egy próbát óhajtván a' Magyar nyelvben tenni, ajánlja magát a' N. M. TT. Hazafiaknak kegyességökbe.« A második estén a német színpadról előnyösen ismert bécsi író, Castelli »igaz történeten készült vígsággal elegyített 3 felvonásos né,ző játék«-át adták, címe : A király és a bolond, Ennek az előadását vonzóbbá óhajtotta ,tenni a német színház orchester-direktora egy felvonásközben előadott zeneszámával ; ezt a színlap a következő hirdetésben közli :

41

) »Az első és második Fölvonás között Stollberg Úrnak lészen szerencséje néhány kedveitető Magyar Variatiókat hegedűn játszani. A' Variatiókat szerzetté Pechatschek.« Színrekerült a vendégjátékok utolsó napján egy angolból németre s ebből magyarra fordított úgynevezett melodráma, melynek zenéjét báró Lamoy készítette : Egy óra. A darabot, mely a német színháznak kedvelt műsordarabja volt, a magyar közönség szívesen vette a magyar társaságtól, de mint igen nagy, huszonhat szereplőt igénylő látványosságot a fehérváriak itt levő tagjai nem adhatták volna elő, azért a német társaság személyzetéből Hysel Mina, Gerster úr, Moravetzné, Gned Lina és Lujza, Tufner Teréz, Mme Pellet segítették ki magyar társaikat. A színlapon

42

) található Stockel K. és Galli Joséfa nedvét Kádár Jolánnak a budai és pesti német színészet történetéről írt kitűnő munkájában nem találjuk; fel.-