Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Juhász Lajos: A közraktár-kérdés Pesten a XIX. század közepén 60-84
68 J UH ASZ I,AJOS Horn Ede, Koppély Mór, Jellinek Mór, Ertl Károly, Ébner Nándor, Kauser István, Fleischl Dávid és Lutzenbacher János voltak Maygraberen kívül a tagjai. A háborús idők közepette azonban a szükséges pénzt e társaság sem tudta megszerezni. Bár kereskedő tagjai bíztak abban, hogy az összeget a belföldi pénzpiac előbb-utóbb mégis rendelkezésükre fogja bocsátani, Lónyay Menyhért az államtámogatás gondolatát vetette fel és ebből a célból az egész vállalkozást az országgyűlés figyelmébe és pártfogásába óhajtotta ajánlani. A társaság minden próbálkozása sem vezetett azonban sikerre, részben egyes tagjainak másirányú elfoglaltsága miatt, másrészt pedig azért, mert közben rajta kívül még két másik társulat is alakult közraktárak felállítására, és így az erők káros módon megoszlottak. 11 ) Az egyik társaság élén Kochmeister Frigyes, a pesti kereskedelmi élet akkori vezéralakja állott. Az alapítók tevékenysége már az előző évekre visszanyúlt és tulaj donképen nem is a közraktárügyben gyökerezett, mert eredeti céljuk a Bécsben nemrégen felállított Pfandleihanstalt mintájára Magyarországon is egy zálogkölcsön-intézet alapítása volt. Csak az alapítással kapcsolatos tárgyalások közben határozták el, hogy az intézet ügykörét a közraktári üzletre is kiterjesztik, majd később e vállalkozás súlypontját főleg erre az üzletágra szándékoztak áthelyezni. 1866 június 16-án ugyanis megjelent a birodalom nem magyar tartományaira vonatkozólag egy rendelet, amely a szabad áruraktárak számára nyújtott kedvezményeket szabályozta. Bár ez a regulatívum Magyarországra nem volt érvényes, a belőle származható előnyöket Kochmeisterék a közben cégét Pester Lagerhaus und Leihbank Gesellschaft-ra változtatott társaságban feltétlenül ki akarták használni. A tervezett vállalkozás, amely a szabadraktár, szállítmányozási és bizományi üzlet s a zálogkölcsön-intézet tevékenységét egyesítette volna magában, kétmillió forintos alaptőkével kívánt megindulni. A tényleges munkásság megkezdéséhez szükséges tőkét azonban még a kiegyezés idejében tapasztalható kedvező körülmények között sem sikerült összehoznia, s így a közraktárak ennek a társaságnak érdekeltségében sem jutottak tető alá. 12 ) Az ebben az időben harmadik, közraktári vállalatot is tervező társaság alakulása 1866 utolsó napjaiban megtörtént. Az alakuló ülésen az alapítók, Leopold Ignác ideiglenes elnökkel élükön, a tervezett Pester Bank Commission und Lagerhaus A. G.-ot szintén kétmillió forintos alaptőkével akarták megindítani, fenntartva maguknak azt a jogot, hogy szükség esetén az eredeti alaptőkét újabb részvények kibocsátásával 4 millióra emelhessék fel. A részvényekből 750 darabot 375.000 forint értékben a tizenöt alapító maga jegyzett s minthogy úgy határoztak, hogy az alakuló közgyűlést már ezer részvény aláírása után megtartják, a helytartótanács 1867 február 2-án kelt előzetes engedélye után hamarosan meg is alakult a társaság, és május elején már a végleges alapszabályokat küldhették fel a kereskedelmi minisztériumba. Az alaptőkeként ténylegesen befolyt összeg azonban nem mutatkozott elegendőnek ahhoz, hogy az alapítás költségei után a szükséges beruházást megkezdhessék, és a társaság később eredmény nélkül szétoszlott, 13 ) 1867 első felében, tehát három társaság is feladatának vallotta, hogy a pesti kereskedelem által régóta követelt közraktárakat felépítse, az intézmény megvalósításáig azonban egyik sem jutott el.
