Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Juhász Lajos: A közraktár-kérdés Pesten a XIX. század közepén 60-84
A KÖZBAKTÁR-KÉRDÉS PESTEN A XIX. SZÁZAD KÖZEPÉN 65 gyár épületének további sorsáról kellett dönteni, mozgalom indult, hogy az épületet tranzítóraktárnak vásárolják meg, eredmény azonban a törekvést nem kísérté. Ilyen intézmény hiányát pedig az ország kereskedelme egyre károsabban érezte. Mindinkább szükségessé vált, hogy legalább az ország fővárosába vezető vasútvonalakon és a Dunán érkező, majd innen más irányba továbbszállítandó áruk elhelyezésére valamilyen alkalmas rakhely létesüljön. 1861-ben a Déli Vaspálya Társaság vette tervbe, hogy a dunai terménykereskedés érdekében egy nagyobb raktárt épít Tétényben. Itt történnék a hajón érkező és vasúton továbbítandó áruk átrakása, éspedig azon nyiltan is kimondott megokolással épp itt, hogy ezáltal a délről érkező hajóknak meg lehessen takarítani a Tétény —Buda távolságot ; ugyanekkor azonban abból a ki nem mondott célból is, sőt elsősorban azért, hogy a forgalomnak mégse kelljen keresztülhaladnia az ország fővárosán. Ezen otromba terv megvalósítására azonban sohasem került sor. 8 ) A pesti közraktár-kérdés tulajdonképeni kerékkötője az ország tőkeszegénysége volt. Minden terv a kivitelhez szükséges tőke hiányán feneklett meg. Amikor tehát a krimi háború után a nyugateurópai tőke és vállalkozás fokozottabb mértékben fordította figyelmét Kelet- és Délkelet-Európa felé, a pesti kereskedelemnek a közraktárral kapcsolatos tervei is nagyobb valószínűséggel nézhettek a megvalósulás elé. Az angol gazdaság — úgy látszott •— a Balkánon elért szép sikerei után Magyarországot is érdekkörébe akarta vonni. A hatvanas évek elején Danube Trading Company néven 500.000 fontos alaptőkével egy társaság volt alakulóban, amely elsősorban a magyarországi és galíciai kereskedelem nyugateurópai kapcsolatainak kimélyítését tűzte ki feladatául. Magyarországon különösen gabona, bor, kender és len iránt érdeklődött ; ennek kivitelét szervezte volna meg, e mellett azonban támogatta volna a Magyarországon átmenő kereskedelmet is és a magyar-török árucsere megkönnyítésére Pesten entrepot felépítését is tervezte. 1864 tavaszán az alakuló vállalkozás Magyarországon részletes szemlét tartott, később régi pesti kereskedő-cégekkel tárgyalt, a társaság azonban mégsem jött létre, és így a pesti közraktárak ilyen módon való felállítása sem sikerült. 9 ) Nyugateurópai tőke bevonásával próbálkozott Maygraber Ágoston is, akinek a pesti közraktár-kérdéssel kapcsolatos szerepe kissé részletesebb megvilágítást érdemel. Maygraber ugyanis külföldi utazásai során részletesen megismerkedett nemcsak különféle angol, francia és hollandiai közraktári vállalattal és elsősorban az itteni kikötőkben alkalmazott dokk-közraktárakkal, hanem behatóan tanulmányozta a nyugati államok erre vonatkozó törvényhozását is. „Gyakorlati tapasztalatai és elméleti . ismeretei alapján aztán itthon hasonló intézmény életrehívásához fogott. Tervében azonban a közraktár egy ; nagyöbbszabású közlekedési vállalkozással lett volna kapcsolatban. A főváros és általában az egész magyar közlekedés régóta hangoztatott kívánsága volt ekkor a pesti" ;és budai vasúti pályaudvaroknak,egy dunai vasúti híd által való közvetlen össze kötése, Maygraber mindenekelőtt ezt az összeköttetést akarta megteremiteni .az Osztrák Államvasutak pesti és ;a ; Déli Vasút budai -indóházaínak egy olyan vasútvonal által való egybekapcsolásával, amely a.Margit-sziget 6. Tanulmányok Budapest múltjából VIII.
