Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Csemegi József, ifj.: Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez 118-167
ADATOK A BUDAVARI POTEMPI^OM KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ 131 háromkaréjos tükörrel díszített ívmezőt, melyben valamikor minden bizonnyal festmény is volt. Hogy a kapuzat felépítménye milyen lehetett, arra nézve a fénykép tanúsága szerint semmi nyomravezető részlet nem maradt fenn s így a fényképből a tulajdonképeni kapuzaton kívül alig valamit olvashatunk ki a budavári plébániatemplom egykori alakjára vonatkozóan. Csupán csak annyi érdemel még említést, hogy a kapuépítmény a templom lábazati párkányát megszakítja. E lábazati párkányról, mely a kaputól bemenet balra eső támpillért is szegélyezi, azt kell megjegyeznünk, hogy keresztmetszete a déli torony körül megismert lábazati párkány profiljával nem egyezik meg. Schulek Frigyes e kapuzat mását is felépítette a Koronázó-főtemplom ugyané helyén. Ha azonban az általa tervezett kapuzatot az egykori kapu formáival egybevetjük, úgy kétségtelenné válik előttünk, hogy részére a teljes visszaszerkesztéshez elegendő számú részlet nem állhatott rendelkezésre. Annyi azonban bizonyos, hogy Schulek Frigyes az általa alkotott kapuzat megtervezésében az eredetiről biztosan megállapítható formákat mégis kivétel nélkül mind felhasználta s így az egykori alakzatok és megoldások eredeti helyen való alkalmazásának elvét, melyet az eddigi részletek beható vizsgálata alkalmával minduntalan megnyilvánulni láttunk, ez esetben is érvényesítette. E kapuzatot — mint ezt a helyreállítás előtti állapotot megrögzítő alaprajz mutatja — a későbbi időkben elépítették. Ennek az építménynek keleti fala, valamint délkeleti sarokpillére a bontások alkalmával láthatóvá vált s formája után ítélve talán a templomtest déli oldalához fűzött valamely kápolna kerítőfalának lehetett része. A déli oldal ötödik és hatodik boltszakasza már a déli szentélyhez tartozott. A Schulek-hagyatékból előkerült és felirata szerint 1875 július 7-én készült fénykép a templom e részét éppen bontás közben mutatja (20. kép). A boltszakaszokat egykor áttörő gót ablakok kávái itt-ott előtűntek az újabbkori elfalazások és ablakkeretek mögül, a. két boltszakasz érintkezési vonalában pedig, a hiányzó támpillér helyén, karcsú, nyolcszögű pillér nyúlánk teste bontakozott ki a munkálatok folyamán. E pillér a templomtestnek körülbelül kétharmad magasságáig ért fel és valamikor a két boltszakasz határfalának síkjában kifeszített kiváltó ívek súlyát viselte,, amint ezt a még eredeti helyükön látható ívkezdetek kétséget kizáróan bizonyítják. A középkori mester a templomtest déli falát ezen a helyen kiváltotta tehát, aminek oka nem lehetett más, csak az, hogy a déli szentélyhez valamely csatlakozó építmény légterét kívánta hozzákapcsolni. Ez az építmény a kiváltó ívek magasságát tekintve, a szentélymagassággal nagyjából egyenlő lehetett és a Schulek Frigyes által készített alaprajz tanúsága szerint a szentély beosztásának megfelelően két boltszakaszra oszlott. Ha az alaprajzot egybevetjük a Schedel-féle metszeten ábrázolt budavári plébániatemplom rajzával, 53 ) úgy azon is azt fogjuk látni, hogy 1 a templom testének szóbanforgó helyén tényleg a templom főpárkányával egyező magasságú, kereszthajószerűen kiugró építmény látható. Mind e körülmények azt bizonyítják, hogy az ötödik és hatodik boltszakasz vonalában, tehát a déli mellékszentély megépítése után, nagyméretű építménnyel bővült a budavári plébániatemplom. Ez a templomtesthez 10»
