Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Csemegi József, ifj.: Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez 118-167
122 IFJ. CSEMEGI JÓZSEF számára. A fénykép tanúsága szerint e keretelő ívekből vagy négy darab került az előcsarnok lebontásával napfényre, de előkerültek a bélletet díszítő oszlopfejek is majdnem teljes számban. Ezek a számunkra igen jelentős fejezetek sajnos a mai napig sem ismeretesek a történettudomány előtt, felbukkanásukra ma már alig nyílik remény. Szükségesnek tartjuk azonban megemlíteni, hogy Schulek Frigyes az egykori kapuzat, e szőlőindával díszített keretelő ívének motívumát az újjáépített templom nyugati kapuján, eredeti alkalmazásának megfelelően újra felhasználta s mivel a mai kapuzat méreteiben és a fényképpel egybevetve még részleteiben is egyezéseket mutat, újra indokolttá válik az a feltevés, miszerint Schulek Frigyes az újjáépítés alkalmával a főkapu formáit az eredeti kapuzatról leste el. A fényképről megállapítható részletek és a mai koronázó főtemplom nyugati kapuzatának formái közül a keretelő indadíszen kívül legalább is a bélletek és belletívek keresztmetszetéről, a belletoszlopfők szélrajzáról és díszítésmódjának szelleméről, valamint fejlemezük profiljáról állíthatjuk biztonsággal, hogy egymással teljesen megegyeznek. A mai nyugati kapuzat tehát az egykori főkapu kielégítően hű másolatának tekinthető. Külön fejezetet érdemel a déli, úgynevezett Mátyás-torony részletes vizsgálata. Az eddig ismertetett fényképeken kívül munkánkat még két fénykép könnyíti meg, melyek egyike a templom nyugati homlokzatát, különösen pedig a déli tornyot egészen közelről mutatja be a szemlélőnek, 22 ) (17. kép) másika pedig a hosszház főpárkány magasságáig lebontott déli torony csonkját örökítette meg az utókornak. 23 ) (19. kép.) Már a felületes vizsgálat is arra az eredményre kell, hogy jusson : Schulek Frigyes a torony földszintjét és alsó három emeletének minden kis részletét az újjáépítéskor híven átmásolta, a délnyugati sarokpillér formáit, továbbá az ötödik emeletet kiegészítette s csak az ötödik emelet ablakíveinek vállmagasságától felfelé eső részeket, meg a sisakot tervezte meg önállóan. , A budavári plébániatemplom déli tornya az újjáépítés előtt, fényképeink tanúsága szerint négyemeletes építmény volt. Földszintje és első emelete négyzetalaprajzra épült, második-, harmadik- és negyedik emelete pedig nyolcszögű alaprajzot mutatott. Schulek Frigyes a toronytest tömegének e felosztását az újjáépítéskor is megtartotta, ami a fényképünkön megrögzített egykori és a mai állapotnak egybevetésével nehézség nélkül igazolható. Ami pedig a részletek összehasonlítását illeti, ajánlatosnak látszik a toronyemeleteknek és az egyes különálló, önmagukban is egészet alkotó toronyrészeknek külön-külön egymással párhuzamba való állítása. Vizsgálatainkat kezdjük meg talán a Mátyás-torony földszintjének nyugati falsíkjával. B helyen a lebontás előtt, barokk ablakkáva keretébe helyezett napóra állott. Hogy helyén egykor gótikus ablak volt, azt a fényképről könnyűszerrel leolvashatjuk, mert a barokk ablakkeret felett az eredeti ablaknyílás csúcsíves záródásának nyomai a vakolaton átütnek. A. esiicsíves ablak záradéka közvetlenül a földszintet az első emelettől elválasztó övpárkány alatt volt, éppen úgy, mint azt a mai templomtorony földszintjének nyugati ablakán láthatjuk. A fénykép tanúsága szerint az egykori és a mai ablak méretei is azonosak. A földszinti falsíkot alul lábazat, felül pedig a már említett övpárkány szegélyezte. A töredékesen
