Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Csemegi József, ifj.: Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez 118-167

ADATOK A BUDAVÁRI FŐTEMPLOM KÖZÉPKORI ÉPITÉSTÖRTÉNETÉHEZ 119 nek templomunkhoz tartozó töredékeivel,

2

) valamint az Epreskertben felállított déli-keleti kapu maradványaival s azzal a számos faragott részlettel bővült ki, melyek ugyanott, műromokba és oszloptalapzatokba építve, vagy a bokrok mélyén elszórva tengetik elfeledett életüket. Végül pedig, ha az eddig felsorolt eredeti maradványok sorát a Schulek Frigyes által készíttetett, ma a Képzőművészeti Főiskolának és a Műegyetem középkori építészeti tanszékének birtokában levő gipszmásolatokkal,

3

) továbbá a templomot bontás közben megörökítő fényképekkel

4

) és rajzokkal

5

) is kiegészítjük, úgy kezünkben van az az anyag, mely ezidőszerint a budavári főtemplomnak építéstörténetére műszaki és művészettörténeti alapon fényt vethet. * * ••••-.• * A budavári Koronázó-főtemplom építésére vonatkozó történeti adatok a következőkről értesítenek bennünket. Budavára Mária-egyházáról már 1248-ban szó esik,

6

) sőt nagyon valószínűnek látszik, hogy egy 1247-ből keltezett oklevél is ezt az egyházat említi.

7

) Mindkét oklevélből az tűnik ki, hogy a nevezett templom a veszprémi püspök joghatósága alá tartozott. IV. Béla 1255 július 25-én kelt oklevelében pedig azt olvashatjuk, hogy a Boldogasszonyról nevezett, épülőfélben levő budavári plébániatemplom kegyúri jogát a margitszigeti apácakolostorra ruházta.

8

) Azonban az 1269 október 3-án kelt oklevelének tanúsága szerint, melyben templomunkat újonnan épültnek nevezi, előbbi rendelkezését visszavonta s a plébániatemplomot újból a veszprémi püspök alá rendelte.

9

) Hz adatok szerint valószínűnek látszik, hogy a budavári plébániatemplom építése már a negyvenes években megkezdődött, 1255-ben még épülőfélben volt, 1269-ben pedig építése már annyira előrehaladott állapotban lehetett, hogy legalább egy része használatba vehető is volt.

10

) A XIV. század építkezési tevékenységéről kevés történeti adat maradt az utókorra. Tudomásunk van arról, hogy Ulving (Wilwingh) ispán Szent Iyászló tiszteletére kápolnát alapított.. A kápolna, melynek alapításáról XXII. János pápa 1334 július 11-én kelt bullája emlékezik meg —- a legújabb levéltári kutatások szerint nem a plébániatemplom testéhez épült, hartem a mellette elterülő temetőben állott.

11

) Bgy másik feljegyzés azt tudatja velünk, hogy 1384-ben mise közben a templom déli tornya beomlott.

12

) Bízvást feltehető, hogy a lezuhanó törmelék magán a templom testén is nagyobbarányú rombolást vitt végbe, minek következtében a budavári főtemplom okvetlenül nagyobbarányú javításra szorulhatott. Már a XV. századból több kézzelfogható építési adattal szolgál a levéltári kutatás. Tudjuk például azt, hogy a főtemplom északi oldalához épült kápolnát Gara Miklós nádor építtette a Mindszentek tiszteletére. Ugyanis egy 1461-ből származó oklevél szerint

13

) e kápolnát Gara Jóbnak, az oklevél aláírójának nagyapja, Miklós nádor alapította s családi temetkezőhelynek szánta. Gara Miklós a nádori méltóságot 1402—33 között viselte, következésképen a Mindszentkápolna alapítása csakis erre az időre eshetett.

14

) Már kevésbbé figyelemreméltónak tűnik fel az a közlés, melyet