Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Sebestyén Ede: Buda és Pest nagy hangversenyei a XIX. század első felében 85-117

BUDA ÉS PEST NAGY HANGVERSENYEI A XIX. SZÁZAD EESŐ FEJÉBEN ill Egyik napon pedig a Nemzeti Kaszinó meghívta a Deák Ferenc tiszteletére rendezett lakomára, ahol Széchenyi István gróffal is megismerkedett. Erkel Ferenc, Volkmann Róbert és Mosonyi Mihály is jelen volt. A második est műsora azonos volt az elsőével, de Berlioz okult a tapasztaltakon és ezúttal a Rákóczi-indulót nem első, hanem utolsó számnak tette. így biztosította a teljes műsor eljátszásának lehetőségét. A műsor ez volt : Római Carneval nyitány; Breton, a fiatal pásztor, énekelte Schodelné; Három részlet az Egy művész élete szimfóniából ; Románc és magyar népdal Egressy Bénitől ; énekelte Füredy Mihály ; Zarándokok indulója és esti ima a »Harold«-ból ; Bolero, énekelte Schodelné ; Rákóczi-induló, újonnan hangszerelve. A színház zsúfolásig megtelt a második estén, az előadásnak azonban két olyan mozzanata is volt, amely kezdetben nagyon veszélyeztette az ünnepies hangulatot. Az egyik kellemetlenség az volt, hogy a zenekarban hat elsőhegedűssel kevesebb ült, mint amennyire szükség volt, a másik pedig, amely a közönséget még jobban felháborította : hogy a gázlámpák fénye helyett faggyúgyertyák pislákoltak a nézőtéren. Â Honderű szóvá is tette ezeket a bántó hibákat : »Ez alkalommal nem hallgathatjuk el az igazgatóság azon nem helyeselhető filléreskedését, miszerint krajczárkíméletből faggyúgyertyákat égetett. Ez nemzeti intézetünknél legalább is hollózúgias*) A szokatlan világítás természetesén Berliozt is meglepte, sőt eleinte észrevehetően bántotta is, de a Rákócziinduló vihara elsodorta a kellemetlen benyomásokat a nézőtéren és a zenekarban is. Ez a két este holtanapjáig emlékezetes maradt Berlioznak. A Rákóczi-indulót ezután belefoglalta Faust elkárhozása című szimfonikus költeményébe és diadalmasan járta vele végig Európát. Berlioz Rákóczi-induló átírásának eredeti kéziratát a Nemzeti Múzeum zenei osztálya őrzi. Természetesen csak a vezérkönyvet, amelyet Batthyány Kázmér gróf vásárolt meg a szerzőtől. A gróf a nagybecsű partiturát Erkel Ferencnek ajándékozta. Az ő halála után jutott a Nemzeti Múzeum tulajdonába. LISZT FERENC ÚJABB HANGVERSENYSOROZATA. Hatesztendei távollét után ismét megjelent Pesten Liszt Ferenc, hogy kárpótolja művészetének hatalmas és hűséges táborát az 1840 óta elmaradt művészi .élményekért. Április utolsó napján érkezett meg. Bécsből jött, hajón. Az állomáson ezer meg ezer híve várakozott rá, nagy zenekarral. Még azon az estén szerenáddal örvendeztették meg szállása, az Angol királynó'-szálló előtt, másnap pedig már kora reggeltől nem volt nyugta az ismerős és ismeretlen tisztelőktől. • Első hangversenyét május 3-án tartotta a Redutban. Műsorának négy száma volt : Don Juan-ábránd., Schubert: Ave Maria és Erikönig, Beethoven: As-dur szonáta, a. Don Sebastian-opera gyászindulója. * Hollózúg a német kisváros gúnynevének, a Krähwinkel-nek ornitqlógiailag önkényes fordítása, mert „Krähe" varjút jelent, nem hollót.