Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Sebestyén Ede: Buda és Pest nagy hangversenyei a XIX. század első felében 85-117

96 SEBESTYÉN EDE A kaszinói szereplés után a budai német színház is meghívta két fellépésre. Május 4-én és 14-én játszott, ezúttal lassú és friss magyar népdalokat is, amelyeket itt dolgozott fel. E két hangverseny után kénytelen volt Pestről elutazni, mert vidéki városokban is fel kellett lépnie. De május 30-án ismét megjelent itt s 31-én a német színházban játszott, június 6-án pedig ismét a Nemzeti Kaszinóban. A pesti és budai közönség nagy szeretettel ünnepelte és igen érzékenyen búcsúztatta el. Megígérte, hogy még visszatér hozzánk, de többé nem látta őt Pest és Buda. A PEST-BUDAI HANGÁSZ EGYESÜLET ELSŐ HANGVERSENYE. A két főváros zenei életének rohamos fejlődése s a nagy zene- és énekkari művek előadása iránt megnyilvánuló érdeklődés szükségessé tette a múlt század harmincas éveinek elején olyan zenei intézmény megteremtését, amelynek fő feladata ilyen felsőbbrendű zenei alkotások kifogástalan előadása. Pest és Buda ismerte már ekkor Haydn két oratóriumát, Mozart Requiemjét, Beethoven Krisztus az olajfák hegyén című oratóriumát, Cherubini nagymiséjét, Haydn Krisztus utolsó szavai a keresztfán című művét, Spohr vokális nagymiséjét és kisebb jelentőségű zeneszerzők kantátáinak hosszú sorozatát. Ezeket részint a német színházban, részint pedig Pest és Buda főtemplomaiban adták elő, iiem mindig a műhöz szükséges nagy készülettel és készültséggel. A zene- és énekkari egyesület megszervezésének mozgalmát Schedius Lajos egyetemi tanár és Trexler Antal indították el 1836 szeptemberében. Mivel a hivatalos fórumok rövidesen megadták az engedelmet, októberben már meg is alakult a társaság Pest-Budai Hangász Egyesület címmel és Schedius Lajos elnökségével. Az egyesület kimondotta, hogy elsősorban nagy hangversenyek rendezését tartja céljának, mert ezen a területen van nagy hivatása. Karmesternek Urbany Ágoston zeneszerzőt, a Városi Színház karmesterét választották meg s vele mindjárt megállapodtak az első hangverseny műsorában és időpontjában is. A műsor így alakult : Mozart : Szent, kegyesen nézz le ránk, nagy karének. Urbany Ágoston : A hangművészet szentsége, kantáta. Beethoven : IV. szimfónia. Á hangverseny napja : november 27. A hangversenyt a három évvel azelőtt felavatott Redutban tartották, ezerötszáz főnyi hallgatóság előtt. A zene- és énekkar ez alkalommal százhatvantagú volt, kilencven muzsikus és hetven énekes. A közönség nagy lelkesedéssel üdvözölte a tekintélyes számú művészegyüttest, amely kifogástalanul adta elő a műsorát. Megérezték, hogy ennek a társaságnak nagy szerepe lesz zenei életünkben. A sajtó akkoriban még nem nagyon érdeklődött zenei események iránt; azok a iapok, amelyek megemlékeztek a hangversenyről, nagyon elismerően nyilatkoztak róla, de egyúttal figyelmeztették a vezetőket az Egyesület feladatainak nagy komolyságára is.