Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Sebestyén Ede: Buda és Pest nagy hangversenyei a XIX. század első felében 85-117

90 ' , SEBESTYÉN EDE A közönség tiszteletteljes csodálkozással nézegette a díszes helyiségeket, a szép szőnyegeket, függönyöket, tükröket, csillárokat és ülőbútorokat a déli órákig. Akkor kiürítették a palotát és eltakarították a többszáz látogató lábanyomát. Este tündéri kivilágítást rendeztek az utcai homlokzaton és a palota belsejében. Amikor a közönség, nagyrészt pompás fogatokon, a díszes bejárathoz érkezett,* a környéket megszálló kíváncsiak százainak sorfalai között kellett előbb elhaladnia,mert a kíváncsiakat a tél hidege sem tudta elriasztani. A bált hangverseny előzte meg, amelynek műsorát a tánchoz játszandó darabokból állították össze. Ezért sokan, főként az álarcosok, csak később jöttek el, amikor a hangversenyt már befejezték. De a terem nélkülök is megtelt. A rendező, Tomala Ferdinánd műkereskedő és zeneszerző, a Redut első bérlője, nem sietett a kezdéssel. Megvárta, míg a hölgyek és urak alaposan megszemlélték a nagyterem látnivalóit és egymást s el is helyezkedtek. A nagyterem elragadó látványt nyújtott. A hölgyek toalettjének színpompája és ékszereinek csillogása harmonikus színképpé alakult az urak fekete, barna vagy kék frakkjával, amelyhez fekete pantallót öltöttek. A hatalmas csillárok pazar világossága teljesen érvényre juttatta az élő, sőt élénk színképet, s a várakozás kellemes izgalma boldog légkört árasztott szét a teremben. A rendező az alkalmas lélektani pillanatban jelt adott a zenekarnak az előadás megkezdésére. Az első zeneszám, amely az új palotában elhangzott, Tomala Ferdinánd Zampa keringője volt, amely erre az ünnepi alkalomra készült. Nagyon hatásos, jól hangzó, tetszetős mű. A közönség hosszas tapssal köszönte meg és megismételtette. A következő zeneszám a Dudás-galoppe volt, szintén Tomala műve ; ez főként szokatlan hangszíneivel hatott. Ezek után Strauss János és Lanner József keringői következtek. Tomala régebbi táncdarabjai, a legkedveltebbek fejezték be a műsort. Ezek után szünet következett, utána megkezdődött a tánc. A második ünnepi est egy héttel utóbb, 27-én volt ; háromezer látogatót számláltak Össze, közülök sokan az első alkalommal is jelen voltak. Most még nagyobb számban jöttek el az előkelőségek, a toalettek még pompásabbak, az ékszerek még vakítóbbak, a jelmezek még ötletesebbek s az emberek még vidámabbak voltak. Nem is nagyon figyeltek az előzetes hangverseny műsorára. Siettették a tánc megkezdését. A harmadik, negyedik és ötödik estén egyre fokozódott a táncos kedv. Az új Redut bevonult a közönség szívébe és a két város társaséletébe. Most már nem a szépségeit csodálták, hanem azt, hogy eddig hogyan élhettek nélküle. STRAUSS JÁNOS HANGVERSENYEI. Az új Redut első érdekes művészvendége Strauss János volt. Természetesen az idősebb, az apa. A fiatalabbik akkor még csak nyolcesztendős volt. Az apa huszonkilenc. Strauss János tizenöt éves korától huszonegy éves koráig (1819-től 1825-ig) Lanner József környezetéhez tartozott. Néhány évig a kvartett-