Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111
98 DÖMÖTÖR SÁNDOR néven emlegetik Kispestet, mely elnevezésnek eredetére és a magyaros Kelenföld megjelöléssel való kapcsolatára még ma sincs elfogadható magyarázatunk. 51 ) Okmányszerűen a települést nem Kelenföldnek, hanem Pestnek nevezték. Kisebb területénél fogva megkülönböztetésül a nagyobb vagy régibb Pesttől (maior Pest, vetus Pest, antiqua Pest) Kispest (parvus (?) vagy minor Pest) névvel jelölték meg a Duna jobb partján levő települést. Kzt az elnevezést találjuk a XIII. század elejétől kezdve Mátyás király uralkodásáig, pedig akkor már régen mint Buda várának alsó városa szerepel (paroch. s. Gerardi de suburbio oppidi Budensis alias növi montis Pestiensis). Kispest tehát a mai Belvárossal szemben levő partvidéken volt, ahol a lebontott tabáni városrész terült el. A település, mint a két part azonos elnevezése is mutatja, elsősorban révhely volt (portus Danubii, portus Pest). 52 ) Szerintünk a hely elnevezésének érdekes fejlődését a hely fontos, átkelésre alkalmas jellege, a rév határozza meg. 5S ) Őseink letelepedtek a mai Pest helyén, a síkságon. Mivel ez a település nem csak törzsi szálláshely volt, hanem jövő-menő kereskedőnépek megállóhelye is, nem a nemzetség(fő)ről nevezték el. Földrajzi jellegzetesség és fontos hely az egész környéken csak a révhely volt, ezt kellett meghatározniok, hol van. Ha a budai oldalról néztek át Pestre, jellegzetességet nem láthattak, ha pedig Pestről néztek a budai oldalra, éppen szemben volt velük a Gellérthegy mészégető kemencéinek feléjük ásító torka. A rév tehát a pestekhez, a kemencékhez vezető rév volt : a pesti rév ! A jövő-menő, sokféle nép előtt így alakult át a síkságon levő helység neve Pestté. A Kispest név fejlődése teljesen a nagyobb és a kisebb helység között levő különbözőség megjelölésére vonatkozott és nem a kemencék nagyságára. Melich János újabb kutatásai szerint a pest köznévnek a magyarban nemcsak kemence, hanem verem, barlang, kőszál, hegy, kőszikla jelentése is volt s részben van ma is. 54 ) A németek a magyar pest szóból fordították az Ofen szót, azonban ez a körülmény nem határozza meg pontosan a hely névadásának a szemléletét, mert a német Ofen szó a magyar pest szó jelentésének fejlődésével azonos fejlődésen ment át. Ilymódon feltehető az is, hogy nemcsak a hegyoldalban levő kőfejtők, kőbányák, mészégető kemencék, barlangok, hanem maga a hegy volt a rév meghatározója, hogy magát a Gellérthegyet hivták eleinte Pestnek, kősziklának. A rév volt a Pest nevű hegy mellett levő rév : a pesti rév ! A hegy Pest elnevezése elhomályosult : a pesti rév mellett pedig megnőtt a település, s a rév nevéből magyarázták a helység nevét, holott a rév neve a hegy nevére utalt. A pest szó kemence jelentése a reális elnevezés, a többi elvonás, későbbi fejlődés eredménye. Nincs okunk feltenni tehát mindezen körülmények ismeretében sem azt, hogy nem a kemence jelentés volt az eredeti a hely elnevezésénél, mert a verem, hegy, szikla jelentések magának a mészégetésnek a megszűnte után fejlődhettek csak ki, amikor a barlangoknak, vermeknek kemence-szerepe valójában már nem volt. Éppen ez teszi bizonyossá azt, hogy a Gellérthegynek a mészégető kemencékről volt eredetileg Pest a neve. Ha a kőszikla- vagy barlangjelentés értelmezésével adták volna a hegynek a Pest nevet, az nem szállt volna a helységre a kemencék megszűnése után, amelyek a rév mellett keletkeztek. A települések fontossága egyre nőtt. A városka lakói az áruforgalom hatása alatt élénken kezdtek fuvarozással, majd kereskedéssel foglalkozni ; a régi
