Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111

SZENT GEU,ÉRT HEGYE ÉS A BOSZORKÁNYOK 99 romok, a kemencék érdekessége és fontossága már a kezdet kezdetén csökkent?

5

) A pesti rév két oldalán levő élénk helységről a révnek nevet adó hegyet Pesti hegynek kezdték nevezni. A Gellérthegy tehát a természet által nyújtott kedvező természeti és közlekedési viszonyok folytán ősidők óta fontos hely volt, s mint ilyen ismertebb, emlegetettebb, mint olyan helyek, amelyeknek ilyen jelentőségtik nem volt. A hely jelentőségével magyarázható az, hogy elnevezése a magyarság megjelenése után rövid időn belül több alakban jelenik meg.

5%

) A földrajzi nevek ekkor még nem hivatalos rendelkezések folytán, hanem valami erősen élő, vagy újból felelevenített hagyomány hatásaként keletkeztek. A Bécsi Képes Krónikában a Gellérthegy Szent Gellért vértanuságának leírásánál mint Kelen-hegy, vagyis Kelenföld hegye néven említtetik (Bt everterunt currum eius in ripam Danubii, ibique abstracto eo de curru eius, in biga positum, de Monte Kelenföld submiserunt).

57

) A kelenföldi területnek, illetve a mai Tabánnak a neve Alhéviz is volt, megkülönböztetésül a Felhévíz (Császárfürdő környéke) forrásvidékétől. Sokáig használták azonban a Szent Gellért helység, vagy városrész elnevezést is az itt állott korai XII. századi híres templomáról, mely a vértanúhalált halt püspök emlékére épült.

58

) Kétségtelen, hogy a Gellérthegy-elnevezés Szent Gellért püspök és vértanú halálának helyére utal. Igen sok helység nálunk is temploma védőszentjéről nyerte nevét a középkorban.

59

) A Gellérthegy alján levő híres templom neve és a hozzáfűződő események nevezetessége feledtették a hegy és a helység régi nevét. A városka több ízben elpusztult, nevét elfeledték, s újjáépítésekor a települők új nevet ragasztottak reája. A hegy komolyan és szilárdan helyén maradt a történelem viharában : a hegy neve az élő hagyomány. Őrizte és őrzi a pogány magyarság halódó erejű és a kereszténység diadalmas harcának emlékét. Sebestyén Gyula szerint »a boszorkánykodás és ennek gyanúja mindenhol és minden időben az illető népek pogány emlékekkel telített naiv hitében gyökerezett.«

60

) Az első térítők az egyház tanításait minden népnél művelődési viszonyainak megfelelően átformálták, hogy megértethessék a néppel a kereszténység magasztos eszméinek fényében pogány szokásainak, ősi hagyományainak hiábavalóságát. A lélek, a gondolkodásmód átalakulásának folyományaként egész sereg olyan fogalom keletkezett, amelynek helyenként az ősi pogány szokásokhoz viszonyítva más-más értelme volt.

61

) Minden pogány szertartásnak lényeges alkotó eleme az öröm, a mulatozás, a keresztény értelemben szilaj dorbézolás, vad, féknélküli élvezete a földi örömöknek. Az embert ősidők óta az asszony csábítja mérhetetlen bűnök elkövetésére. Az asszony egyenes összeköttetésben áll a gonosszal, érti furfangos praktikáit.

62

) Ezt a régi gondolatot számtalan példa, história jellemzi, s ennek a régi gondolatnak szülötte a boszorkány is. A középkori keresztény egyház tudatos Isten-ördög ellentét-keresésének és térítő politikájának következménye Ipolyi szerint az a körülmény is a boszorkányhit kifejlődésénél, hogy a kereszténység megismerésével a keresztény vallás új követői közül sokan cselekedték a gyógyítást, a bajoktól való megszabadítást azokon a módokon, azokkal a rítusokkal, amelyeket előbbi hitük hagyományos tisztelete nemzedékek hosszú során át itatott lelkükbe.

63

) Ezek a cselekvések tiltott módon, titokban történtek, 9»