Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Voit Pál: Egy régi pesti patika 41-69
60 VOIT PÁIy pillérek tagolják. A bútorzatnak vízszintes irányban a felfelé egyre kisebbedő fiókok és polcok, függőlegesen a félpillérek tagolásai, a harmadik dimenzióban az ajtónyílások, ill. ezek helyébe lépő tükrös-szekrényeknek erős visszaugrásai adnak meglepő változatosságot. E visszaugró tagozatok által plasztikusabban hatnak a bútorzat fent leírt részei, viszont e mélyüléseknek mind a tükrös ajtók, mind a föléjük helyezett Dunaiszky-reliefek adnak jelentős hangsúlyt s ezáltal a kompozícióra való esetleges kártékony hatásukat megszüntetik. Ezen tervezési eljárás egy olyan esztétikai játékot hozott létre, mely a bútorzatnak nemcsak érdekes szépséget kölcsönöz, de az interieurtervezés egy tudatos, raffinait eszközökkel dolgozó mesterének, Polláck Mihálynak művészetére és müvészkedésére is utal. Amint már azt tanulmányunk elején bőven fejtegettük, mindig és mindenütt szokásban volt a régi gyógyszertárakat művészi értékű bútorzattal ellátni, de Gömöry Károly patikája korának szegényebb, puritánlelkületű világában ezen berendezésével valóságos fényűzés számba ment. Pesten és Budán 1698-tól a XIX. század közepéig 23 patika működött, 152 ) s ezek között bizonyára nem egy volt szép és műbeccsel bíró berendezésű, azonban nagyrészük a változó idők folyamán nyomtalanul eltűnt. Az a néhány berendezés, amely megmaradt s általunk is ismert, ha Gömöry Károly gyógyszertárához hasonlítva nem is oly fényes, de letagadhatatlanul bizonyságát nyújtja annak, hogy a régi Buda és Pest lakosai örömmel és szeretettel áldoztak a nemesebb bútorművészet céljaira. Különösebb figyelmet érdemel e szempontból a belvárosi »Nagy Kristóf« patika. E gyógyszertárat Schwachhof fer Ignác, a Király-utcai »Szentlélek« patika első tulajdonosa s a már fentebb ismertetett régebbi bútorzat készíttetője alapította az általa épített Nagy Kristóf-féle házban, melyről a hasonnevű tér is nevét nyerte. 153 ) Mai berendezése valószínűen Bregárd János Imre tulajdonos idejéből való az 1830-as évekből. A gazdag intarziával ékesített topolya-borítású polcok, szekrények és pultok stílusa Steindl Ferenc pesti asztalosműhelyére utal. Bregárd János Imre, aki 1810— 1841 -ig élvezte a patika tulaj donj ogát, Bauer Mihály pesti szobrásszal egy darab kőből kifaragtatta Szent Kristóf alakját, melyet a lerombolt »régi kép« helyére 1833 november 29-én állítottak fel. 154 ) E szobor később a Központi Városház udvarára, a patikának a század közepéről származó, feketére mázolt, falapokból álló, domború ólomdíszítményekkel, aranyozott fafaragásokkal s Nagy Kristóf alakjával ékesített neobarokk portálja pedig a Székesfővárosi Történeti Múzeumba került. 155 ) A Kristóf-patika berendezésével együtt 1914-ben a Váci-utcába költözött, ahol új, módosult felállításban ma is található. 156 ) Valamivel korábbi keletkezésű a »Szent István Királyhoz« címzett patika-interieur, melynek nemes egyszerűségű, cseresznyefaborítású, beépített bútorzata és Thán Mór által festett, Szent Istvánt ábrázoló képe a fő értékei. 157 ) B gyógyszertárat 1803-ban alapította Meixner János. 1929-től mai helyén található a gróf Tisza István-utca 7. sz. házban. 158 ) Mint e példákból is kitűnik, gyógyszertáraink tulajdonosai sokszor fordultak jónevű művészeinkhez, ha üzletük belső vagy külső díszítéséről volt szó. A már tárgyalt és említett Dunaiszky-féle Király-utcai és a Salvatorgyógyszertár számára készített szoborművek, Bauer Mihály Nagy Kristóf ja
