Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Voit Pál: Egy régi pesti patika 41-69
EGY RÉGI PESTI PATIKA 61 és Than Mór Szent Istvánja után Barabás Miklós is készített 1865-ben a nádorispánról egy képet Wagner Dániel patikája számára. 159 ) E díszeken kívül nagy gondot fordítottak a patika polcain álló művészi kivitelű üvegek, palackok, porcellán-, fajansz- és kemény cserép-edények nemesebb kivitelű darabjaira is. E felszerelési tárgyakból nem egy van ma is e régi gyógyszertárak birtokában, de kétségtelen helyi eredetüknél fogva számunkra talán azok a fajánszedények a legbecsesebbek, melyek a XVIII. századtól kezdve készültek Kuny Domokos budai gyárában. 160 ) E minden részletükben művészi ízléssel berendezett és felszerelt régi pestbudai patika-interieurök valóban méltók lehettek a palatinus-i kor fejlődő fővárosához és büszkén illeszkedhettek be a város művészi képébe. Az előkelőség szellemét sugárzó új palotasorok homlokai mögött ezen üzleti célt szolgáló helyiségeken kívül a köz- és magánélet számos oly interieur-alkotása jött létre e korban, melyekkel a patikáknak rendeltetési célja nem is, de a művészet, a stílus, adott esetben a tervező mester személye közös volt. Különösképen Polláck Mihályra célzunk itt, aki reprezentatív és mégis intimhatású remek intérieurjeivel megindítója volt az empire Buda és Pest belsőtér-művészetének. Polláck, megannyi magánés középület megteremtője, hosszú sorát alkotta meg az előcsarnokoknak, lépcsőházaknak s termeknek a fővárosban és vidéki kastélyokban egyaránt, hol a belső kiképzés változatos eszközeivel, a formák, árnyak és fények gazdag játékával a magyar klasszicizmus örökbecsű kincseit teremtette meg. A Nádor-utcai volt Festetics-palota kerek emeleti termében más eszközökkel variálja a gróf Sándor Móric-, ma miniszterelnökségi palota Kerek-Szalonjának bájos témáját; a régi Vigadó pompás megjelenésű és finom hangulati hatásokkal komponált intérieurjeiben tudása, művészete legjavát adja a főváros, — a Múzeum fennkölt palotájában a nemzet számára. Ezektől eltérő, éppen ezért Polláck művészete szempontjából annál érdekesebb a »Szentlélek« patika interieurje, mely amazoknál arányaiban kisebbszerű, de művészi megjelenésében velük egyenlő értékkel bíró magyar művészeti emlék. Hatása nemcsak a tárgyalt többi patikai berendezésre, de az e korban készült hasonnemű boltberendezésekre, akár közvetlen volt az, akár csak ösztönző, kétségtelenül fennállhatott. Ilyen szellemben készült a várbeli Szentháromság-utcai Ruszwurm- és a Fő-utcai 34. sz. házban állott Friedl-féle cukrászdák empire berendezése is. 161 ) Míg ezek a helyiségnek csak egyik részletét oldják meg a rendelkezésükre álló eszközökkel, a »Szentlélek« patika a szó igazi értelmében valóságos interieurt ad, terének teljes és egységes kompozíciójával. Becsülhetjük Rosznagel Márton asztalosmester tudását, gyönyörködtethetnek Dunaiszky Lőrinc bájos domborművei, de csodálatra bennünket Polláck Mihály zsenije ragad, ki mindezt művészetével egységbe fogta. v A Király-utcai ötnegyedszázados intérieur maga beszél szépségéről, s a levéltár megszólaltatott kútfői 162 ) e beszédet történetté formálják. Egy régi pesti patika élete elevenedik meg előttünk még ma is kitapintható alakban. Még áll ma is Gömöry Károly pesti gyógyszerész patika-háza, ha megváltozott, otrombán elferdített alakban is, de Polláck rajzaiból rekonstruálható képét érdemes feladat lenne felidézni. Vajha e régi s egyetlen még fellelhető pesti patika-ház egykor régi szépségében helyreállíttatnék,
