Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái 11-40

SZÉKESFŐVÁROSI KÓRHÁZAK ÉS EMBERBARÁTI INTÉZMÉNYEK KÁPOLNÁI 37 építész tervezte és Roch János városi mérnök által az akkori Háromdobutca és Erdősor sarkán (ma Rottenbiller-utca 50. sz.) épített házba 1871 július 30-án költözött át mint végleges intézeti házba. Ennek ünnepélyes zárókőletétele 1872 április 12-én történt Erzsébet királyné és I. Ferenc József király j elenlétében. A Rottenbiller-utcai házból 1931 szeptember elsején költözött át a Szent Imre herceg-útja mentén fekvő mai házába, amelyet a székesfőváros a Notre Dame de Sión apácáktól vásárolt meg e leányárvaház céljaira. Ezt a kétemeletes apácarendházat 1909—1910 folyamán építette Reischl Ferenc és Gusztáv építészek terve szerint Sturm Károly. A Notre Dame de Sión apácák 1930 június 20-áig lakták e házat ; e napon a székesfőváros vette át, majd az új célnak megfelelően átalakíttatta. A benne létesített kápolna a Szűz Anya tiszteletére 1931 szeptember 13-án részesült benedikálásban. A kápolna az épület hátsó részének keleti kiugró szárnybeli földszintjén fekszik. Téglányalaprajzú, két hosszanti oldalán színes üvegű ablakokkal megvilágított vízszintes mennyezettel lezárt terem, amelynek hét pillérrel elválasztott és félkörű boltívekkel áthidalt evangéliumoldali folyosója mellékhajót képez struktív okokból. Északi utolsó ablaktengelyének fapódiummal fölemelt és fakorláttal elzárt része szentélyül szolgál, amelynek hátfala ötosztatú keretbe foglalt gobelin-szövettel van borítva. Ez előtt áll a fából faragott, barnára pácolt és részben aranyozott neogotizáló stílusú oltár ; ennek tabernákulum fölötti ormát az Immaculata, két szárnyát pedig Szent József és lisieuxi Szent Teréz színezett gipszszobrai díszítik ; az oltár készült 1910-ben ; szobrai újkeletűek, Máriahegyi János sablonjai. Az oltár mellett külön állványon áll Jézus szívének színezett gipszszobra (Máriahegyi műve) és magyar Szent Erzsébet színezett faszobra (Hoppéi János 1891. Budapest). Képei közül figyelemreméltó : Urunk színváltozásának kisméretű gobelinképe (Helmer Fer. pesti polgár ajándéka) és magyar Szent Erzsébet selyem-és gyöngykivitelű képe; mindkettő 1880 körüli időből való. Egy akvarel vázlata Jézus szívét és sienai Szent Katalin jelenlétében Szent Domonkosnak rózsafüzért nyújtó Máriát ábrázolja. Don Bosco olajfestésű képét, amelyen az Ég királynőjének pártfogásába ajánlja a köréje sereglő gyermekeket, festette Márton L

. 1935-ben.

11

) A székesfőváros 1928 április 26-án hirdetett pályázatot a X. ker., Maglódi-út 89. számú telkén építendő szeretetotthon, menhely tervére. A pályázaton Szabolcs Ferenc építőművész kapott tervére kiviteli megbízást, aki a telek közepére különálló templomot is vázolt tervén. Később a szeretetotthon eszméjének elejtésével az elfogadott terv kórház céljára módosult ; majd a kormányzó országlásának tízéves jubileumára az ő nevéről Székesfővárosi Horthy Miklós-közkórház nevet nyerte. Építette Teleki—Katona—Varjas építőmesterek vállalata 1930 július 25-étől 1932 tavaszáig. Költség híján elmaradt temploma helyett szükségmegoldásként a törzsépület földszintjének délnyugati sarkában alakított kápolnát 1932 május 27-én a bíboros hercegprímás szentelte föl. A kórház pedig június 21-én nyilt meg. A Szabolcs tervezte törzsépület mellett, amelynek Lavottautcai földszinti sarka van berendezve kápolnául, a teleknek ezzel párhuza-