Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Schoen Arnold: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái 11-40

SZÉKESFŐVÁROSI KÓRHÁZAK ÉS EMBERBARÁTI INTÉZMÉNYEK KÁPOLNÁI 17 ereklyéit birtokolta. Az oltárok képein, 14 angyal faszobrán és 11 darai) különféle szobron (Szent Imre és Szent László faszobrain) kívül gazdag képállomány függött a kápolnában, illetőleg annak különféle falhelyein fe' számszerint 38 darab festett kép. A sekrestyét is hat kép díszítette, míg az oratóriumban a négy evangélistának — a leltár szerint is igen régi keletű — képe volt látható. A barokk stílusú és legfeljebb 18. századi eredetű képeken kívül, amelyek részben megszüntetett szerzetesi templomok birtokából, részben magánosok adományából kerültek e kápolna tulajdonába, volt számos ezüst anathemája, fogadalmi ajándéka az egyes képekre illesztve. Tornyában négy harang függött : a legnagyobbat a názárethi Jézus zsidók királya tiszteletére Bester (Csatkai szerint : Pfistermeister) János József öntötte Sopronban 1749-ben; súly szerint a másodikat szintén a názárethi Jézus zsidók királya tiszteletére Köchel János György öntötte Sopronban 1779-ben ; a harmadikat Rókus, Sebestyén és Rozália szentek tiszteletére Kohl János öntötte Pesten 1763-ban a negyedik legkisebbel együtt, amelyen I^andmüntzer Gáspár szerepelt mint templomatya. Tetszetős főhomlokzatának díszítéséből e leltárszerű fölsorolás csak hat kőszobrot említ, amelyek középütt az Immaculatát és Szent Rozália fekvő alakját, kétoldalt pedig Rókus, Sebestyén, nepomuki János és Borbála szenteket ábrázolták barokk hevületű mozdulatokkal. Pedig más, későbbi forrásból tudjuk, hogy a toronyemelet sarokvázás alsó párkányának á közepén a Sátánt küzdelemben letipró Mihály arkangyal nagyszerű szobra, továbbá Szent Borbálával párhuzamosan az oromzat evangéliumoldali csigavolutáján alexandriai Szent Katalin szobra, viszont nep. Szent Jánossal párhuzamosan a leckeoldali szélsőfülkében xaveri Szent Ferenc szobra is állott. Mivel a kórház fejlődésével a kápolna híveinek a száma is megnövekedett, a kánoni vizsgálat után Rudnay Sándor hercegprímás a vizsgálat vegyes bizottságának június 5-én fölvett jegyzőkönyve alapján a Rókuskápolna beneficiaturáját a kórházépület területének belsejére nézve önálló plébániává léptette elő ; azt keresztelési, esketési, temetési joggal ruházta föl és ebbeli ténykedéseire nézve függetlenítette a quasi-parochiát a józsefvárosi plébánia joghatóságától. A kápolna később Wohldrann János plébánosban ügybuzgó lelkészt kapott, aki rövid idejű (1831—1835) plébánosi működése alatt a kápolna barokk belsejét, illetőleg annak berendezését modernizálni igyekezett. 1833-ban restauráltatta belsejét és a Sopronból származó két harang helyébe Schaudt András pesti harangművessel két harangot öntetett Szűz Mária és nepomuki Szent János, István király és Jakab apostol szentek tiszteletére. Ugyanez évben az egyik mellékoltár helyére özvegy Zöllner Erzsébet adományából új mellékoltárt emeltetett, amelynek Pietà-képét Warschàg Jakab festette. 1834-ben pedig Wohldrann a saját költségén a másik mellékoltár helyére új oltárt létesített, amelynek Szent Anna-képét I,accatari Demeter festette. A két új, akkor modern mellékoltár mellett a fából készült régi, rozzant barokk főoltárnak a két mellékoltárhoz hasonló neoklasszikus stílusban való fölépítése elengedhetetlen szükséggé válván, annak fölépítését a következő plébános, Sámuel Alajos szorgalmazta 1837 tavaszán 4. Tamulmáiiyok Budapest múltjából VII. I Maofai ..