Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Huszár Lajos: A Fortuna-utcai éremlelet Budán 181-203

A FORTUNA-UTCAI ÉJpOMI,EÏ,ET BUDÁN 183 65. A Fortuna-utcai éremlelet lelettérképe. (Rajzolta dr. László Gyula) tallérjával találkozunk. Átnézve most a Fortuna-utcai lelet jegyzékét, az itteni 140 darab tallér szintén 45 állam, város és egyéb pénzverésre jogosult hatóság között oszlik meg, tehát ez nemcsak aránylag, hanem abszolút értelemben véve is még tarkább összetételű, mint a pálmonostori lelet. Egy pillantást vetve a mellékelt térképre kiderül, hogy a pénzek Ausztria, a Németbirodalom és Németalföld területéről származnak, hozzájuk kapcsolódva az egyetlen velencei dukát. A pénzverető városok, egyházi és világi hatalmasságok területei meglehetős változatosságban és egymástól gyakran messze terülnek el, tehát egy bizonyos kereskedelmi útról, amely mellett ezek feküdtek volna és amelyen keresztül a tallérok beáramlása magátólértetődő és természetes lenne, nem lehet szó. Arra a kérdésre, hogy milyen úton kerülhettek még ezek a tallérok Magyarországra, az ország akkori közállapota ad részben feleletet és így válik e tallérlelet a pálmonostorival együtt beszédes bizonyítékává a Magyarországon ezidőben uralkodott zavaros helyzetnek. A mohácsi csatavesztés után bekövetkezett török hódítás tudvalevőleg 150 évig állandó csatamezővé változtatta Magyarországot. Az ország a török nyomás ellen saját erejéből védekezni képtelen lett volna, emiatt idegen segítségre szorult. A Habsburg-házi uralkodók révén, akik '