Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Huszár Lajos: A Fortuna-utcai éremlelet Budán 181-203
182 HUSZÁR LAJOS gazdag termése eredményezte e súlyos ezüstpénzdarab létrejöttét, mely csakhamar mindenütt népszerűségre tett szert és mint értékpénz többnyire csaknem teljesen színezüstből készült. A XVI. századból származó tallérleletek elég gyakoriak Magyarország területén. A tallérok vagy csak magukban fordulnak elő vagy pedig apró pénzekkel vegyesen. Érdemes néhány lelőhelyet felsorolni, melyek egyúttal a tallérok forgalmi területét is megvilágítják. Ilyenek Tar cal, Zemplén m. (német), Kaáp, Nyitra m. (magyar, osztrák, cseh, svéd, dán, német), Nemespann, Nyitra m. (magyar, német, osztrák), Kelenye, Hont m. (magyar, osztrák, német, svájci, németalföldi), Beregszász, Bereg m. (osztrák, cseh, salzburgi), Riomfalva, Nagyküküllő m. (magyar, erdélyi, németalföldi, német, osztrák, cseh), Bihar diószeg, Bihar m. (magyar, szász), Tiszapolgár, Szabolcs m. (osztrák, német, lengyel), Szabadka (osztrák, salzburgi, német, erdélyi), Szarvas, Békés m. (német, osztrák, cseh, salzburgi), Ivánmajor, Torontál m. (németalföldi, német, osztrák), Csösztelek, Torontál m. (tiroli, német, németalföldi), Győr (magyar, osztrák, cseh, német, svájci), Kiripole, Pozsony m. (török, osztrák, német, erdélyi), Nagykeszi, Komárom m. (német, osztrák), Alsósegesd, Somogy m. (francia, bajor), Szentlászlópuszta, Somogy m. (osztrák, német), Sióagárd, Tolna m. (tiroli), Nagykapornak, Zala m. (osztrák, salzburgi, német, németalföldi), Kehida, Zala m. (magyar, osztrák, német, svájci), Gyüd, Baranya m. (magyar, spanyol, német, németalföldi, cseh, osztrák), Pálmonostor, Pest m. (osztrák, cseh, német, svájci, svéd). 1 ) Ez a néhány leletadat is mutatja, hogy a különféle tallérok forgalmi területe az egész Magyarország területére kiterjedt. Legnagyobb mennyiségben természetesen a Dunántúlon találjuk őket, mint a Nyugateurópához legközelebb fekvő országrészen, de van bőven leletadat a Felvidékről, Erdélyből, sőt a török által megszállt területről is. Tehát az idegen tallérok is a magyar tallérokkal azonos forgalmi értékkel rendelkeztek. E leletek közül mind mennyiségüknél, mind összetételüknél fogva a győri és pálmonostori tallérleletek állanak legközelebb a Fortuna-utcai lelethez. Az előbbi 67 darab, az utóbbi pedig mintegy 150 darabból állott s mindkettő körülbelül azonos összetételű volt. Általában látható a fenti elnagyolt felsorolásból is, hogy a leletek főként osztrák, német és németalföldi tallérokat tartalmaztak, itt-ott esetleg pár svéd, lengyel, spanyol vagy egyéb idegen pénzzel keverve. A győri tallérleletet Harsányi Pál a dunamenti kereskedelmi úton bejött tallérok egybekerülésével magyarázta. 2 ) A pálmonostori és a Fortunautcai leletek tarka összetételét azonban a talléroknak csupán kereskedelmi úton való beszivárgása nem indokolja meg kellőképen. Hiszen ha a két azonos összetételű leletet részletezve nézzük, a pálmonostori lelet 150 darabja a következő pénzverető államok, illetve hatóságok között oszlik meg : Ausztria, Csehország, Karinthia, Bajorország, BraunschweigLüneburg, Halberstadt, Hamburg, Hoorn, Hohnstein, Kaufbeuren, Kempten, Leuchtenberg, Luzern, Lübeck, Mansfeld, Mecklenburg, Neuss, Nymwegen, Nürnberg, Ostfriesland, Öttingen, Rechheim, Regensburg, Schaffhausen, Stolberg, Solothurn, Svédország, Szászország, Thann, Thoren, Ulm, Wismar és Zürich. 3 ) Tehát összesen 33 pénzverő hatóság
