Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Huszár Lajos: A Fortuna-utcai éremlelet Budán 181-203

\ •'í'f A Fortuna-utcai éremlelet Budán. A budai Várban, a Fortuna-u. 6. sz. alatti házban 1935 május 22-én szigetelési munkálatok alkalmával a padló alatt 60 cm mélységben, az egyik alapfalban, külön falüregben gondosan elrejtett pénzleletre akadtak a munkások. Ez a lelet állott egy törött gyertyatartóból (ld az ábrát), 1 darab aranypénzből és 140 darab tallérból, mind a XVI. századból. Tehát nyilvánvaló, hogy ebből az időből meglehetősen gyakori tallérlelettel állunk szemben, mely annak idején egy jobbmódú polgár vagy talán inkább valamilyen üzlettel foglalkozó kereskedő vagyona lehetett. A lelet előfordulási helye és változatos összetétele folytán egyaránt megérdemli a vele való részletes foglalkozást. Általában az éremleleteknek az újkor elejéig nemcsak numizmatikai jelentőségük van a bennük előforduló éremfajok változatossága következtében, hanem az írott források hiányos volta miatt sok esetben biztos útmutatással szolgálnak különösen a gazdaságtörténet jobban megvilágítandó fejezetei számára. Kétségtelen bizonyossággal megmutatják valamely területrészen talált leletek egységes feldolgozásai az ott forgott pénzek milyenségét, következőleg utalnak azon államokra, melyekkel szorosabb gazdasági kapcsolatban állott az illető területrész. Nem véletlen a friesachi dénárok és bécsi fillérek nagy forgalma nálunk a XIII—

XIV. században, később a cseh garasok elterjedtsége, majd a lengyel pénzek nagytömegű szereplése a XVI. században és a velencei aranypénzek állandó felbukkanása mind a nagyobb, mind a szórványos leletekben. Megmutatják e leletek a kialakult kereskedelmi utakat, melyeken a forgalom lebonyolódott és miután e pénzek többnyire keltezettek vagy legalább is egy uralkodó személyéhez kapcsolva rövid időközre datálhatok, megbecsülhetetlen szolgálatot tesznek mint kétségtelen időhatározó tárgyi emlékek. E közvetlen és kézzelfogható eredményeken felül az éremleletek néha egészen különleges és váratlan bizonyító erővel is rendelkeznek, mint például a jelen esetben. Ez a lelet ugyanis a maga változatos összetételénél fogva nemcsak a gazdasági kapcsolatok igazolására használható fel, hanem főként a XVI. századi Magyarország zavaros helyzetének illusztrálására szolgál kiváló jellemzésül. Maga a lelet, mint említettük 1 aranypénzből és 140 tallérból áll. A tallér a XVI. század eleje óta a legelterjedtebb pénzfaj volt Európa-szerte. A pénzforgalom emelkedése, majd a tiroli és érchegységi ezüstbányák