Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Rexa Dezső: Pest-budai vonatkozások egy régi énekes vígjátékban, 1834 162-180

178 REXA DEZSŐ nem játszott darabjaival fűtötték a színház pincehelyiségében elhelyezett áramfejlesztő gép kazánját. Valószínű, hogy ebben a rettenetes könyvégetésben semmistilt meg ez a darab is.

33

) A német közönség már a XVII—

XVIII. századokban is szívesen olvasta azokat a darabokat, melyeket a színpadról ismert, és épen azért garmada jelent meg ezekből, s azt hisszük,'nem tévedünk, ha állítjuk, hogy a Pest városi színház — vulgo : pesti német színház csaknem teljes műsorát, ha szétszórtan bár, ma is bírjuk nyomtatványokban. A magyar színészet műsora pedig legnagyobb részben elpusztult ; így ma nem is állapíthatjuk meg, hogy a Bäuerle-Kiss János—Pály féle magyar Aline szövege meg van-e valahol? Ha nincsen meg, akkor az e szerény cikkben ismertetett két levelű nyomtatvány egyetlen, ami a darab fennmaradt részeit őrzi és reánk különösen azért bír nagy értékkel és érdekkel, mert e részek éppen a száz év előtti Pestre és Budára, s a két város polgárságának gondolkozására, életére, óhajaira vonatkoznak. A budai színjátszó társaság — a centenáriumát megülte Nemzeti Színház első gárdájának kerete volt. Ők teremtették meg legelső rendű nemzeti kultúrintézményünk szellemi részét, így hát az ő munkásságuk, az ő műsoruk a magyar művelődéstörténetnek igen fontos tényezője. Nem tudjuk, hányszor játszották az Aline-t, s nem tudjuk, hogy művészi munkakörükben az jelentett-e valamit, s ha most mégis ily bőségesen foglalkozunk vele, az csak a ránk nézve oly érdekesnek mondható helyi vonatkozásai miatt történt. Rexa Dezső