Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Sebestyén Ede: József nádor és Pavlovna Alexandra bevonulása és ünneplése Pest-Budán 1800-ban. Haydn és Beethoven hangversenye Budán 142-161

JÓZSEF NÁDOR ÉS PAVI/)VNA ALEXANDRA PEST-BUDÁN 151 És Te! Felséges Szeretet Leánya! Akinek Szivét örömünk aj álja, Légy Alexandránk 's olaj ággal ékes Béke Galambunk! Óh, ditső Mátyás palotája! Hoszszas Árvaságodnak szomorú ruháját Vesd le már ! Látod : Közelít Szerentséd Büszke reménnyé! Nézz le pompádnak ragyogó egéről : Néked örvendez Buda 's Pest lakossá : 'S Vélök egygyütt Szent Koronánk megyeji Néked örülnek ! Néked örvend a' Tisza, Dráva, Száva, A' Magyar Tenger 's Havasok Királlyá, A' Magyar Kárpát hegye, Néked örvend Dáczia sassá! Vidd el! Óh jó Hír! Nemes Jugriába, Hogy szelid mellyü szüleménye, bátor Meszsze ment, még sints idegen Világban Barbarusok közt! Egy nagy, érzékeny Haza szép ölébe Vette, a' melly kész, ha vesszéllye támad Bietet, minden Javait vitézül Nékie szánni! Szünny meg, oh Múzsám! Ezeren kiáltják: Élljetek boldog napokat! Sokáig Élljetek! 'S kérünk, kegyesen vegyétek Áldozatunkat ! A melegszavú és melegszívű strófák és*a hangulatos lantkíséret nagyon elérzékenyítették az ünnepelteket és az ünneplőket is. Alexandra szemében a mély meghatottság könnyei csillogtak. Amikor ismét elcsendesedett a terem, előlépett egy komoly jelmezt viselő fiatal leány és elmondta a vers harmadik részét, az ajánlást. Múzsa! Meg szűnt már az Öröm-kiáltás, Kezdgy reá ismét ; de szoros kötésű Rendbe nem szükséges magadat bé zárni ; Mint országos Duna fel dagadván, Tágas árkából kiszalad s mezőkén Réteken nyargal szana-szétt, azonképp Zengj, szabadon zengj! 'S mondd örömedben : »Üdvöz légy! Üdvöz légy, óh Császári Kis-Aszszony! Meszsze országnak gyönyörű Leánya! Üdvöz légy! Te, nagy Éjszakon Támadt, most Magyar Ég Tsillaga! Fényedet Szép Hunniának Szüzei hirdetik : Én pedig Rákos mezejének első 'S tsak ma keltt virágját ',,'.' Nyújtom ölednek!«