Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Sebestyén Ede: József nádor és Pavlovna Alexandra bevonulása és ünneplése Pest-Budán 1800-ban. Haydn és Beethoven hangversenye Budán 142-161

148 SEBESTYÉN EDE volt, amely nagyon meghatotta a nádorékat. Amikor a közönség üdvrivalgása elcsöndesült, más dalok következtek, majd német és magyar táncok. Előképek fejezték be a változatos és meglehetősen hosszú műsort. * A többnapos utazás s a két utolsó nap izgalmai és fáradalmai után pihenésre volt szüksége a nádornak és feleségének. Különösen az asszony törékeny szervezetét viselte meg a sok ünneplés. Most csendesebb napok következtek a királyi palotában. Mindig csak szűkkörű társaságot hívtak és mindig ünnepies szertartásosságok nélkül való meghitt, csendes együttlétre. A nádorné meg akart ismerkedni az udvarképes magyar urakkal és hölgyekkel. Azért olyan egészen csendes nem volt a ház. A nádorné, aki már kapott egy kis Ízelítőt a magyar zenéből és táncból, szűkebb körben közelebbről meg akarta ismerni. Meghívták a Szentiványiéknál látott ifjú párokat, akik egymás után bemutatták az új magyar táncokat. Alexandra gyermekes örömmel nézte a szemet-fület gyönyörködtető látványt és kedves figyelmességekkel jutalmazta a fiatalokat. Csaknem két hét telt el nyugodt szemlélődéssel, emberek, szokások, a magyar múlt és a nádori udvar környezetének megismerésével. Alexandra alkalmazkodó természetű nő volt és nagyon szerette a férjét : két komoly ok arra, hogy minél előbb teljesen otthonosan akarja magát érezni. Február tizenharmadikán Almássy Pálnál, »az Ország Fő Comissariatusa Directoránál« volt estély a nádorék tiszteletére. Bz alkalommal nem hívtak táncoló ifjúságot, mert az összejövetelnek nem mulatság jellege volt, hanem tiszteletadás. Almássyék kezdettől fogva a nádor meghittebb környezetéhez tartoztak, ezért kívánta maga József, hogy a felesége minél előbb megismerje otthonukat. Ezt megelőzően Almássyék már több ízben voltak a főhercegi pár vendégei. Ugyancsak tizenharmadikán utazott el Budáról Fahlen grófné, a cárné udvarhölgye, aki Pétervártól Budáig kísérte Alexandrát. A grófné első állomása Bécs volt. Alighogy tudomást szereztek Bécs főúri családai a megérkezéséről, sietve meghívták, hogy kikérdezzék budai élményeiről. Nyilatkozatát akkor az újságok is közölték. A grófné, aki szemtanúja volt a bevonulásnak és az ünnepségek első részének, nem győzte eléggé dicsérni a magyaroknak »kellemetes és nemes illendőséggel teljes« magaviseletét. »Une nation bien respectable«: ez volt véleményének magva. A Vár fekvésétől és a szép kilátástól is el volt ragadtatva. A legközelebbi mulatság nagy álarcosbál volt, amelyet az Országház dísztermében tartottak február tizenötödikén. A hatalmas épület kívülbelül fényárban úszott. »Több örömtüzekkel ragyogott a mulató palota ez nap, mint másszor« — írta egyik újság. A teremben díszes emelvényt rögtönöztek a főhercegi párnak s címerekkel, nemes növényekkel és virágokkal borították el. Jelen volt a főúri társaság színe-java és sok katonai és hivatali méltóság. A mulatság természetesen most is látványosságokkal kezdődött. Tizenhat pár vonult be, vadembernek öltözve. A párok sorakoztak és