Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111

SZENT GEIXÉRT HEGYE ÉS A BOSZORKÁNYOK 105 sokkal régibbnek tartja. Szerinte a ma is élő Brocken-ből lett a Blocksberg név metathetikus hangváltozás útján (r—1), amely a következő két adattal érzékeltethető legvilágosabban : Broccenbergus (1581) és Bloccenbergus (1588). Vélekedésétől ma sincs okunk eltérni, bár a változás okát nem ismerjük.

107

) A Blocksberg név mai alakja tehát a XVI. században keletkezett. Ebben a században égtek a boszorkányok alatt leghevesebben a gyűlölet máglyái. Ez a korszak keltette nálunk is életre a boszorkányhitet. Komáromy szerint a középkorból nem maradtak fenn adataink a boszorkányok megbüntetéséről, azonban bűnösöknek tartották őket, mert a pallosjogot adományozó oklevelekben az incantatorok, a ráolvasással igézők, a samánutódök fel vannak említve a bűnösök között.

108

) A XVI. századnak csodálatosan fejlődő boszorkánymisztikája juttatta el hozzánk is a Blocksberg nevet. Mivel a Szent Gellért hegye ugyanúgy, mint Európa-szerte híres társa, a harzi Brocken, ősidőktől fogva pogány szertartások színhelye, az egyház nyelvén rossz szellemek, ördögök, boszorkányok gyülekezőhelye volt, a török kiűzése körüli időkben errejáró, vagy idetelepedő németek Blocksbergnék. nevezték el. Valószínűnek tartjuk, hogy pogány szertartások nem sokáig voltak itt tarthatók a hely fontossága, kulturáltsága miatt, de azoknak egykori híre fennmaradhatott. 1495-ből való oklevelünkben, ahol a Gellérthegy oldalán levő szőlőkről van szó, a hegy neve a következőképen szerepel : »in latere montis Sancti Gerardi.«

109

) Tollius Jakab, a híres utazó 1700 körül is »versus Montent Sancti Gerhardt« megy a híres forrásokhoz.

110

) 1567-ben Zyndt Mátyás haditérképén a Budát környező falvak és hegyek közül aránytalan hangsúlyozással emelkedik ki a »Mons S. Gerhardt«. Lábánál nagy kiterjedésű sík terület húzódik dél felé. A térképen ennek a síkságnak Cronfeld (Kelenföld) a neve.

111

) 1541-ben tévesen »Cronfeld und Sanct Gotthardperg« néven említik együtt a kettőt,

112

) ami arra mutat, hogy a Szent Gellérthegy elnevezés inkább egy másik szent nevét idézte fel, mint a Blocksberg elnevezést. Brabant császári mérnök résztvett az 1684-es ostromban, s emlékeiből látképet készített Budáról. Ezen a képen szerepel »St. Gerhardts perg«, azonban nem jó helyen, vagy az eléje rajzolt dombok más perspektíva emlékei.

113

) A Blaeu-atlasz térképén a Gell érthegy kis erődítményével közepén, topográfiailag hűen van elhelyezve.

114

) Erről, az Ewa Lajos által »gerendavár«-nak nevezett erődről terjedt el az általánosan elfogadott nézet,

115

) hogy az új német lakosság a török Blockhaus romjairól hívja Blocksbergnék.

116

) A Gellérthegy elnevezésére vonatkozó régi ismereteket Katona István, a tudós jezsuita foglalta össze ; »Perperam igitur aliqui sentiunt, in ipso monte, qui prius Kelenföld, postea 5. Gerardi, Hungarice Sz. Gellért hegye dictus est, templum in ejus honorem surrexisse ; nec enim templi, sed castelli, a quo Germani Blogsberg eundem appellant, illic rudera hodie supersunt.«

117

) A Fővárosi Múzeumban egy szentképen láthatjuk a visszafoglalás utáni Gellérthegyet. A hajdani mons Pestiensis tetején különös alakú építmény élénkíti a kopár ormokat.

118

) A Gellérthegyet uralta nemcsak Budavára, hanem Pest is : 1529-ben a nagy Szolimán itt ütötte fel sátorát.

119

) Budavára birtoklása szempontjából a Gellérthegynek fontos