Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111

104 DÖMÖTÖR SÁNDOR amelyekben a szent neve már meglehetősen eltorzult, a hagyomány régiségét bizonyltja. Mivel a boszorkányhit bonyolult eredetkérdése miatt következtetésünk bizonyosra nem vehető, csak feltételesen állíthatjuk azt, hogy a Gellérthegyre való járás Gellért gyilkosai, a pogányság makacs védelmezői, elszánt harcosai, fanatikus sámánok, ősök tiszteletére pogány módon bemutatott áldozatok burkolt emlegetése, amelynek első hiteles adatai idején, a XVII. században már tudatos emléke nem volt. A közbeeső időből azonban nincsenek adataink, amelyek bizonyítanák ilyen hagyományok létét, s ezért ez az eredmény vitatható. * »... Plock Berg so daher den Namen hat weil vor Zeiten ein Plock-Haus aida gestanden aber besser S. Gerhardi Berg sich Nennet.« 1733.

103

) A Brocken nevű hegy általában a XVII. század óta szerepel mint a boszorkányok gyülekezőhelye a német néphagyományban és mint ilyent legtöbbször Blocksberg néven említik. A Brocken a Harz-hegység legmagasabb csúcsa. Messziről látható és feltűnőek tetején a különös alakú felhőképződmények. Kopár, fátlan csúcsán hatalmas sziklák éktelenkednek. Közöttük fakad egy állítólag soha ki nem apadó forrás. Ezen a helyen történnek a néphagyomány szerint azok a különös események, amelyek az egész világon ismeretesek. A különös alakú barlangok alkalmasak voltak arra, hogy ezt a helyet ősidőktől fogva haragos szellemek gyülekező helyének, elátkozott hegynek tekintsék. A hegynek a neve a régi lakosok között mindig Brocken volt. A Blocksberg elnevezés a Harz-hegységen kívül Németország igen sok vidékén használatos. Mindig elátkozott hegyekre használják, amelyek rossz szellemek gyülekező helyei.

104

) Siklóssy szerint »a német a Blocksberg kifejezést Boszorkányhegy értelemben használja, tehát a német telepesek azért nevezték el a Gellérthegyet Blocksbergnek, Boszorkányhegynek, mert gyanús jelenségeket, sötétbenbujkáló embereket láttak a hegy környékén. Ezek a jelenségek a boszorkányos hitet jogosulttá tették.«

105

) Bzért aztán nem tartja fontosnak, hogy mikor kezdték el a Blocksberg nevet használni, pedig szerintünk igen nagy súlyú bizonyíték lenne ennek kikutatása, mert éppen a magyar hagyományok egykori ismerete lehetett nagy hatással a névadásra. Igen megfontolandó Katona I

y

ajosnak az a vélekedése, hogy a hegy kaphatta e nevet azért is, mert a Harz-hegység Brocken-jéhez hasonlónak látták talán az annak vidékéről idekerült németek, vagy pedig egyszerűen azért, mert a folyóba kikönyöklő sziklatömegre nagyon ráillik a Blocksberg elnevezés. Németország különféle vidékeinek Blocksberg-jei egymástól és későbbi boszorkányos hírüktől egészen függetlenül is kaphatták e nevet, pusztán alakjuk miatt.

106

) A Münchner Nachtsegen (XIV. század eleje) szerint a brochelsberg éjszakai szellemek és boszorkányok találkozóhelye (elátkozott hely), azonban ezt a körülményt nem említi egész világosan. Egy XIV. századvégi gyóntatókönyv azonban brockesberg-et teljes bizonyossággal mondj a a boszorkányok gyűlése helyének. Grimm Jakab ezt a vélekedést biztos nyománál