Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111
SZENT GEIXÉRT HEGYE ÉS & BOSZORKÁNYOK 1Q;1 népe, minden fajtája sziklákat és fákat imád. 73 ) A vogulok és osztjákok isteni tiszteletben részesítették a magas hegyeket és sziklákat, kivált azokat, amelyeknek csúcsos tetejük volt, amilyen az ő csinált bálványaiknak a feje. 74 ) A kőbálvány és a kőoltár között primitív fokon igen kevés a különbség. Az áldozókőben gyakran maga az isten rejlik ; a szent hegyek közül sokat isten gyanánt imádtak valamikor. 75 ) Krohn elmondja, hogy a keresztény papok igyekeznek a pogány szokásokat követő finnugor népek szent helyein templomokat, temetőket, kápolnákat állítani, az áldozófákra szent képeket aggatnak. 76 ) Ilymódon adnak a pogány szokásnak keresztény tartalmat. Bán Aladár szerint »a sziklás Gellérthegy is bizonyára szent volt ; ezért választották Gellért püspök kivégzési helyének, s ezért tartotta a nép a legújabb időkig a boszorkányok gyűlőhelyének.« 77 ) Feltehető tehát, hogy a Gellérthegy vonzó, különös és kiemelkedő alakja révén a magyarság előtt is szent hely lett, s mint általában a nevezetesebb szent helyekre, messze földről gyűltek ide az emberek. Csodálatos gyógyulások történtek, emlegetett, ismert hely volt, s mint forgalmat, mozgást előidéző hely, kereseti lehetőséget is jelentett. Ehhez a nevezetességhez hozzájárulhatott az is, hogy az ősi lakosság által felállított épületek romjait, kőoltárokat találtak itt az új települők; nagyobb szentélyeket is épségben lelhettek. A megmaradt ősi lakosság kelta eredetű ceremóniái és hiedelmei is keveredhettek az ősi hagyományokkal a hely révén. 78 ) Sopron megyében a Fertő, vagy az Ikva partján állott valamikor a nagy áldozati oltár, az egykő (=szent kő). Emlékét mai napig Hegykő falu neve őrzi. A Szentkő-t jelentő Egykő nevet a községnek a középkorban még teljesen világos magyar nyelvhasználat és értelmezés hatását magánviselő német neve — a magyar név szószerinti fordítása —- Heiligenstein igazolja. Ez az Ikvaparti egykő még talán avar maradvány lehetett, de az sincs kizárva, hogy maguk a magyarok létesítették áldozataik bemutatására. 79 ) A Pesten letelepült magyarok élénken résztvettek a nyugatról az átkelő helyen keresztül érkező áruk továbbszállításának munkájában. A mai Tabán, a tulaj donképeni, de a kisebbik Pest helyén maradhattak őslakók, akik néhány idetelepült magyar fennhatósága alatt állandó jellegű épületek emelésére tanították gazdáikat. A Tabánban mindig szegényes házak állottak, az előkelők, a jobbmódúak a mai Vár területén telepedtek meg. 80 ) A hódító, a magasabbrendű nép elkülöníti magát a leigázottói, s már a magyarság letelepedése idején kialakulhatott ennek a településnek ilyenféle értelmezése, illetve értékelése. A hely forgalmassága folytán sokféle rendű-rangú, a magyarsággal nem egyértékű kereskedő, vándorló nép választott itt magának átmeneti szállást. 81 ) A kereszténység diadala után pedig szorulhattak ide a pogánysághoz húzó magyarok, akiknek a keresztény életforma diadala következményeként társadalmi helyzete lényegesen leromlott. A hegy alkalmas volt arra is, hogy titokban itt hódoljanak pogány szertartásokkal ősi isteneiknek, azonban arra néni gondolhatunk, hogy Gellértet tudatosan — áldozat bemutatásaként — végezték volna ki éppen ezen a helyen. 82 ) Itattuk, hogy megjelenésének váratlan volta robbantotta ki a véres események sorozatát, Pogá-
