Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111

96 DÖMÖTÖR SÁNDOR Gellérthegyre való hordozásnak. Nem állítható, hogy ezeken az összejöveteleken ugyanazok a szertartások történtek, ugyanazok az események, mint a szokásos boszorkányorgiákon, amelyeket a vallomások élénken részleteznek. A vallomások nem beszélnének szűkszavúan a Gellérthegyre való járásról, ha a sabbatnak lenne tartozéka.

28

) A lóvá változás pogány tor, áldomás csökevényére, vagy jelképére utal ;

29

) a szerelmi képzelődések hatása sem tagadható.

30

) Szlovenics Mihály ügyész a szegedi boszorkányperekben a büntetés kiszabásánál Carpzovius Benedek Praxis Criminalis I. r. 49. címére, Vivius I. r. 172., 173. címére, V. Károly császár törvényének 109. fejezetére, tehát idegen kútfőkre és törvényekre hivatkozott. Magyar törvények a boszorkányok ellen nem voltak.

31

) Reizner megfigyelte, hogy a kérdések teljesen egyezőek minden személy vallomásánál, s így természetes, hogy a feleletek is lényegében megegyeznek. Szerinte »bár kiderült az, hogy a vádlottak némelyike bizonyos babonáskodást, helyesebben mondva kuruzslást űzött, de erre vonatkozó babonás és boszorkányos nézeteket és hiedelmeket nem ők maguk alkották maguknak, hanem a tudós könyvekből olvasva a vizsgálatokat szorgalmazók felvüágosításai, magyarázatai és tanácsai útján adattak a vádlottak tudomására.«

32

) Reizner érvelése gyenge, mert a vádlottak a börtönbejutás előtt követték el a terhükre írt cselekményeket. Reizner is elismeri, hogy valami gyanúsításra alkalmas működést kifejtettek a vádlottak.

33

) Épp ezért óvatosan kell kezelnünk merev elzárkózását a babonák további elemezése elől : »A vallomásokban rejlő mythologiai elemeket ősi vagy pogány eredetűeknek tekinteni nem lehet.«

34

) Valószínű az, hogy felülről szivárgott lefelé a boszorkányokra vonatkozó hiedelmek egyrésze,

35

) azonban tagadhatatlan, hogy keveredett olyan elemekkel, amelyek élő, a pogánykorból fennmaradó hagyományok, magyar hagyományok lehettek. Ezek a külföldről érkezett hagyományokkal ellentétben szűkszavú töredékek, homályos utalások, amelyeknek megfejtése az élő néphitből a lehetetlennel határos, mert bizonyító erejű történeti adataink nincsenek. A magyar nép erkölcstörténete máig is megíratlan,

36 s alapvető kutatások nélkül a boszorkányhitnek a nép nemi és szerelmi életére utaló mozzanatait elhamarkodott dolog volna behatóan magyarázni. »... Mely hegy azért mondatyk zent gelyert hegének mert vegén az hegynek alatta evletevt volt meg zent gelyert az kegyetlen kemény pogan magyaroktól A Margit-legenda.

3 7

) A Szent Gellért hegye elnevezés eredete ma közismert, azonban 1847-ben Pados János székesfehérvári szentszéki jegyző egy hírlapi cikkében arra utalt, hogy valamikor »talán kérni fognak bővebb adatokat annak bebizonyítására, hogy szent Gellért hegyét a keresztény magyarok mindenkor így nevezték.«

38

) Bár eddigi adataink alapján az elnevezés oka semmiképen sem vitatható, vissza kell térnünk Szent Gellért korára, korának nagy eseményeire, a magyar fajiság és a kereszténység évszázados küzdelmére, mert a nép hagyományai ezekre is utalhatnak. Alaposan meg kell ismer-