Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111
SZENT GEIylvÉRT HEGYE ÉS A BOSZORKÁNYOK 97 kednünk a Gellérthegy múltjával, pogánykori múltjának történelmi emlékeivel, hogy a hozzáfűződő, pogánykorinak látszó boszorkányhiedelmet mélyebben elemezhessük. Nagy Lajos értékes fejtegetései szerint az őskor folyamán — ideszámítva a római uralom korába átfutó La Tène kultúra időszakát is —<• az Ördög-árok mocsaras környéke a Gellérthegy alján levő dombos, erdős vidékkel együtt szinte vonzotta a primitív népeket, mert a létfeltételeket töven szolgáltatta megélhetésük számára. Az őskori vermek ételhulladékaiból a kagylóhéjak, teknősbékapáncélok, halszálkák a mocsaras vidék vizének, — a szarvascsontok, vaddisznóagyarak pedig a dombvidék erdejének a primitív ember által felismert fő élelmezési lehetőségeire mutatnak. 39 ) A bronzkorbeli lakottságról is vannak szórványos emlékek. 40 ) Későbbi leletek arra mutatnak, hogy az eraviscus törzs mint nyugatról jövő honfoglaló rátelepedett az illir-pannon őslakosságra és új kultúra átvételére kényszerítette. A tabáni ásatásoknál előkerült kelta putrilakások, tűzhelyek s a polgári település egyéb hagyatéka nem választhatók el az eraviscus néptörzs kultúrájától. A törzsnek erős vára állott a Gellérthegyen. A hegy déli részén megtalálták a falak egyes részeit. Apróbb ásatások ugyanazt a kerámiát hozták napfényre, amit a tabáni ásatások. A gellérthegyi kelta erődítmény ellátta a környék védelmét. Abból a körülményből, hogy a Gellértfürdő környékén római korbeli téglákból és kövekből rakott nagy falakat is találtak, arra következtethetünk, hogy a római korban a hegy lábánál másik erőd is állott, amely tabáni társával ezt a fontos átkelő helyet két irányban biztosította. 41 ) A Gellérthegyen — főleg a déli lejtőjén — laktak a legelőkelőbbek, itt volt temetőjük. Ugyanitt előkerült egy kelta szentély is, 42 ) úgyhogy a helynek ősrégi időktől lakott volta nem vitatható. Révhelyi szerint a Pannónia belsejét elzáró budai hegykoszorún keresztül vezető utak a tabáni völgykatlanba torkoltak az ott keresztülfolyó széles árok mentén, 43 ) mely ott jutott el a Dunához, ahol a Duna legkeskenyebb, ahol tehát a legkönnyebb az átkelés a nagy vizén. 44 ) A hely fontosságát a honfoglaló magyarok is felismerték. Valószínű, hogy Árpád e völggyel szemben kelt át seregével a Dunán, s hogy Anonymus ezt az átkelő helyet nevezi Magyar-rév-nék. i5 ) A magyarok mindenkor előszeretettel szállták meg a nagyobb folyók mindkét partját. Hirtelen támadások ellen így védekezhettek legkönnyebben, s a halász-révész mesterségnek is ez a települési mód kedvezett legjobban. 46 ) A jobbparton megvolt még egy városka, amelynek lakói mészégetéssel foglakoztak, amelyhez a Naphegyről és a Gellérthegyről hordták a követ. A mészkemence ősi magyar neve pest. 47 ) A mai Pest nevét ily módon nyerte a mai Tabán helyén feküdt kelta eredetű településtől. A mai Pest volt a népesebb, a magyar település, holott éppen a tabáni rész szerencsés fekvése és természeti adottságai határozták meg magának Pest városának a helyét is. 48 ) Révhelyi szerint Pest fontos szerepét igazolja, hogy a szemben levő Gellérthegyet sokáig Pesti-hegynek (mons Pestiensis), a tatárjárás után benépesedett Várhegyet Pesti-Üjhegynek, a felépített várat pedig Pestújhegyi várnak (castrum növi montis Pestiensis) nevezték. 49 ) A második keresztes hadjárat után tömegesen bevándorolt és letelepedett németek 50 ) már Creynfeld 9. Tanulmányok Budapest múltjából VII.
