Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70-91

A BUDAI (ÓBUDAI) KÁPTALAN ALAPÍTÁSA 87 (Békásmegyer) és két Pazándokkal (talán alsó és felső) közös határvonalon a Dunáig húzódik. Tebeurá-nak Nagy Lajos határjáró levelében Tebesere, egy 1480-ból való adásvételi szerződésben

70

) pedig Themesere a neve. Mikép mentek végbe ezek a névátalakulások, nem tudjuk. Talán a nyelvészek megfelelnek rá. A két Pazándok (Puzadnok, Pucernie) községről föltehető, hogy Budapest székesfőváros mai északi határvonalának nyugati részén kiszögelő háromszögalakú — Békásmegyerrel és Ürömmel határos területrészen voltak. Ez a háromszögalakú terület kiütközik Budapest jobbparti (volt óbudai) északi határvonalából. Már ez is mutatja, hogy az későbbi szerzemény, mert a régi, eredeti birtokhatárokat rendszerint egyszerű, lehetőleg egyenes vonalak alkották. Kzt többnyire csak a hegyek, völgyek és patakok, folyók irányvonala törte meg. Miután tudomásunk szerint ez az első kísérlet Óbuda középkori határainak teljes megállapítására, nem tartjuk lehetetlennek, hogy az újabb adatok révén itt-ott talán módosulni fog, de számbavehető változást legfeljebb a déli határoknál tartunk valószínűnek. Úgy véljük, hogy az előadottakkal a budai (óbudai) káptalan alapításának történetét az eddig ismert adatok nyújtotta lehetőségek határain belül teljesen kimerítettük. A káptalan további fejlődésének ecsetelése, továbbá Óbuda lakosságára vonatkozó adatok és topográfiájának részletei már túlhaladnák a cikk célját és kereteit. Végül nem mulaszthatom el, hogy Herzog József úr Őméltóságának, az Országos levéltár főigazgatójának és Budó Jusztin fővárosi főlevéltáros úrnak az adatok rendelkezésre bocsátásáért hálás köszönetemet ne fejezzem ki. Garády Sándor