Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70-91
86 GARÁDY SÁNDOR Ha Óbuda közeli környékét szemügyre vesszük, nem találunk ehhez hasonló összefüggő hegyek láncolatát, amellyel a metális annyira egyeztethető, mint a mai Hármashatárhegytől a Csúcshegyig terjedő hegylánc. Ennek mentén egyes különös ismertető jelek, mint a gercsei szőlők, Gercse község, az átlyukasztott szikla a XVIII. századbeli térképeken levő elnevezésekből megállapíthatók és csakis itt állapíthatók meg. A Pilis-hegytől, amely, mint említettük, a mai Csúcshegyen levő egyik kiemelkedő tető vagy orom lehetett, le az esztergomi útig, bár hosszú, de mégis valószínű a méta, különösen, ha figyelembevesszük, hogy a határ járó levél »metatim«-ot említ, vagyis »határjelek mentében«-t. Ez annyit jelent, hogy ebbe a métába egynél több határjel esett. Figyelemreméltó körülmény, hogy a Karpe-féle térképen, Óbuda mai északnyugati, az esztergomi út, helyesebben vasútvonal felé csatlakozó határvonalától körülbelül egy kilométerre kelet felé vele párhuzamos irányban, vagyis a Csúcshegytől az esztergomi útra merőlegesen húzott egyenes vonalon »Cumulus« névvel jelölt négy határdomb látszik. Nagy a valószínűség, hogy ez a négy határdomb lehetett az 1212. évi határ járó levélben említett Pilisi-hegytől a régi esztergomi-útig húzódó határvonal. Ezeket láthatta Katona István is, midőn a XVIII. század nyolcvanas éveiben Óbuda határát bejárta. Nincs tudomásunk ugyanis olyan XVIII. századbeli térképről, amelyen Óbuda északnyugati részén egyebütt is régi határdombok lennének láthatók. Ezt annyival is inkább jogunk van feltételezni, mert Óbuda 1355. évi határjáró leveléből tudjuk, hogy itt Óbuda nem érintkezett közvetlenül Solymárra], mint manapság, hanem közbeesett Örs praedium. Azt is tudjuk Üröm 1367. évi határjáró leveléből, 67 ) hogy Üröm déli határa Örssel volt szomszédos, és hogy Üröm határa akkoriban nem ért az esztergomi útig, vagyis Örs határa az akkori esztergomi úton túl terjedt. Ez az Örs praedium a török hódoltság után eltűnt, illetőleg beleolvadt részben Óbuda, részben Üröm területébe. Megemlítendőnek tartjuk itt még, hogy a buda-esztergomi út régente nem az Aranyárok bal, hanem jobb partján vonult. Ezt igazolja elsősorban Karpe Mihálynak már említett térképe, amelyen az Aranyároktól jobbra, tehát Óbuda felé eső oldalon út van »Via Solymáriensis« elnevezéssel, de igazolja egy keletnélküli, de nyilván a XVII. század végéről való határjáró-levél (Ductus metalis), 68 ) amelynek első métájában határozottan megmondja, hogy a határ (Üröm akkori határrészlete, amely eredetileg, a török hódoltság előtt Örs praedium-nak része volt) északról délfelé keresztülmegy az új és a régi esztergomi királyi úton. A régi útvonal a természetesebb, mert ezen a vonalon elmarad az Aranyárok kétszeri áthidalása. Egyébként a középkori utat ezen az oldalon 1935. év őszén végzett ásatásaim során a római-út mellett sikerült meg is találnom. 69 ) A határvonal további részének meghatározása már nem jár különösebb nehézséggel. Hiszen a buda-esztergomi út oly biztos támaszpontul szolgál, amely úgyszólván rögzíti a határvonalat. A határvonal az esztergomi úttól fölmegy a Tebeura-nevű hegy közepéig (ma Ürömi-hegy) és azután három községgel, nevezetesen Megyénél
