Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70-91
A BUDAI (ÓBUDAI) KÁPTALAN ALAPÍTÁSA 85 Erdőfi József, Erdőfi Antal, Fekó Miklós, Szabados Ignác, Bálás Mátyás, Német Mihály. Ezek a törzsökös családok a régi helynevek emlékét szintén legalább részben megőrizhették. A gercsei templomrom fölött északkeletre a nyereg közelében néhány elhanyagolt szőlő ma is van. Kzek környékén lehettek az 1212. évi határ járó levélben említett Görcsei szőlők. Ugyancsak megtalálható e hely közelében Smith János térképén a »lapis perforatus« »Durchlöcherter Felsen= Saxum perforatum« elnevezéssel. Ma már, mint annyi más dolog, eltűnt. Alighanem a világháború alatt ezen a környéken is végzett erődítési munkálatok alkalmával hordták el. Ugyancsak Smith János, de Karpe Mihály és Kneidinger András térképén is megtalálható Gercse község nevének emléke a Gercse-vagy Görcse-hegyben. Ez a mai Csúcshegynek felelne meg. Úgy véljük, kissé eltolódott ez az elnevezés az alatta elterülő görcsei szőlőkről a hegyre is, aminek német Spitzberg neve talán kései visszhangja az 1212. évi határ járó levélben említett Higyeshegy-nék. A Csúcshegynek a Karpe-féle térképen kereknek feltüntetett harmadik csúcsa a határjáró levél Pilis hegyének felelne meg. Itt rá kell mutatnunk Rupp Jakab nagy tévedésére a budai káptalan területének meghatározásában. 66 ) Rupp ugyanis azt állítja, hogy az óbudai káptalan területe az 1212, évi határ járó levél értelmében zárt alakban fölhúzódott a mai Pilis-hegyig s onnan a Duna felé Pócsmegyerig. Ha csak egy pillantást vetünk a térképre, okvetlenül föltűnik, mennyire lehetetlenség Óbudáról egy métával fölkerülni a ma ezen a néven ismert Pilis-hegyig. Hiszen ez légvonalban mérve legalább is tizenöt kilométer távolság, s a mellett keresztül kell mennie a buda-esztergomi úton és hegyenvölgyön, árkon-bokron keresztül egy métában eljutnia az említett hegyig. Ha mindamellett megkockáztatjuk azt az állítást, hogy ez a merőben lehetetlen méta elfogadható és hogy az oklevél szövege a Szentendre —Visegrád—esztergomi utat érti, ugyancsak a térképről láthatjuk, minő valószínűtlen a mai Pilis-hegyről ugyancsak egy métával Pócsmegyer irányában az esztergomi útig eljutni. Ez a távolság ugyanis nem kevesebb, mint húsz kilométer körül van. Amellett közben legalább is nyolcszor váltakozik hegyhát völgyfenékkel. Ezek a rendkívül hosszú, hegyeken-völgyeken átmenő méták legalább is szokatlanok és semmikép sem egyeztethetők össze az oklevél többi métájával. Azt hisszük, fölösleges bővebben indokolnunk ennek a véleménynek tarthatatlan voltát. Sokkal valószínűbb, hogy a mai Csúcshegy táján egyik kiemelkedő kerek tetőt nevezték alakja és minéműsége után Pilisnek. A Pilis elnevezés elég gyakori az országban, tehát épúgy lehetett Óbuda határában is egy Pilis-nevű hegy. Pilis a régi magyar nyelvben tonsurát, rosurát jelentett, tehát a Pilis elnevezés ráillett minden olyan helyre, amelynek erdőkkel koszorúzott csúcsa kopár. A Hármashatárhegytől a Csúcshegyig valamennyi hegycsúcs többékevésbbé ma is ilyen, de különösen a Csúcshegy harmadik csúcsa. Megyer alatt akkor is, mint most is Békásmegyert kellett érteni.
