Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70-91

A BUDAI (ÓBUDAI) KÁPTALAN ALAPÍTÁSA 73 De megemlítendő még, hogy II. Géza 1148-ban kiadott — alább közlendő — adománylevele sem emlékezik meg Szt. Istvánról, csak Szt. Lászlóról, mint aki elrendelte, hogy a már akkor meglévő egyházat évi segéllyel és a tanyahalászat jogával támogassák. Ha egyéb okok nem is állanának fenn, már ez utóbbiak is teljesen valószínűtlenné tennék azt az állítást, hogy a budai káptalant és egyházat Szt. István alapította. De a fentebb előadottakból láttuk, hogy ez az állítás csak koholt vagy a való adatok összezavarásának eredménye lehet, amelyről a korábbi, az eseményekhez közelebb álló írók nem emlékeznek meg. Arra a kérdésre pedig, hogy ki alapította a budai prépostságot és egyházat, a Lengyelországba került Gallus nevű olasz származású egyházi férfiú írta krónika (Chronica Polonorum vagy Gallus krónika) ad választ. Kz a krónika 1112 körül készült. Ebben megemlékezik Szt. István haláláról s utána Péterről a következőket mondja i

11

) »Quo de hac vita migrante (an. 1038. t. i. Szt. István) Petrus Veneticus Ungariae regnum recepit, qui ecclesiam sancti Petri de Bazoario inchoavit, quam nullus rex ad modum inchoationis usque hodie comsummavit.« Vagyis : Szt. István halálával Velencei Péter vette át Magyarország kormányzását, aki a budavári Szt. Péter egyházat megkezdette, amelyet a mai napig (vagyis kb. 1112-ig) egy király sem fejezett be. Sokan »Bazoario«-t Pécsnek értették és ezen az alapon magyarázták és Péternek tulajdonították a pécsi székesegyház alapítását. Támogatták ebbeli föltevésüket a krónikaírókkal is. Igaz, hogy a krónikaírók ezt megemlítik, azonban ebben is szembeötlő a különbség Kézai és a többi, későbbi krónikaíró között. Míg ez utóbbiak azt írják, hogy Péter király alapította a pécsi székesegyházat, addig Kézai így ír Péter királyról : » finiens vitám suam Quinqueeclesiis subterratur, quam fundare perhibetur«: vagyis életét bevégezvén Pécsett temettetett el, amelyről aztmondják, ő alapította. Tehát csak mondják, de az író maga se biztos benne. Hogy Bazoario vagy csak hasonló hangzású név soha sem volt Pécsnek a neve, az köztudomású. Pécset régebben, még a IX. században Quinque basilicae-nek, aztán Quinque ecclesiae-nek nevezték, tehát a krónikaíró is ezt a nevet használta volna, ha Pécset akarta volna érteni. Hogy Bazoario alatt Budavárát, vagyis a mai Óbudát kell érteni, azt Karácsonyi János már említett értekezésében is indokolta. Ilyen hasonló elferdítés idegen írótól nem szokatlan. Pl. Alberich világkrónikája is az 1223. évről ezt írja : »In Hungária ignis casualis Strigonium et Boduariam devastavit.« Továbbá I. Károly királyunk 1318 aug. 30-án kelt oklevelében, amely a Magyarország és Velence közti kereskedési viszonyokról intézkedik, Wernher László budai bírót »Ladislaus filius Cuuarnarii de Baduaria«-nák nevezi.

12

) Igaz ugyan, hogy az utóbbi elnevezés már nem Óbudára, hanem Új-Budavárára vonatkozik, ez azonban a lényegen nem változtat. De a krónikaírónak az az állítása, hogy az egyházat az ő koráig, vagyis 1112—1118-ig egy király sem fejezte be, sem illik rá a pécsi egyházra, hanem az óbudaira.